Az 1895 májusában megjelent Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára „női bajokra” ajánl gyógyírt egy újonnan kikevert „csodapirula” megvásárlásával. Az írás szerint melegítik a gyomrot és a meghűlt vért, a savakat, a nyálkát.
Mindmáig a leghosszabb ideig, 26 évig volt a város vezetője Zechmeister Károly, a dualizmus idejének kiemelkedő polgármestere.
Egykor lápos, elhanyagolt terület volt a Radó-sziget. Kinek a kezdeményezésére alakították ki az élhető környezetet? Erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1880. április 14-én különös kivégzés zajlott le városunkban. A történet részleteit Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, egyetemi docens kutatásai alapján ismerjük.
1930. április 13-án a Dunántúli Hírlap első oldalán számolt be Győr leghíresebb hotelje, a sokat látott Nádor-szálló lebontásáról – erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozatban.
1895. április 6-án hajnalban egy feltűnően zaklatottan viselkedő fiatalember szállt le a győri pályaudvaron a fővárosból menetrendszerűen érkező szerelvényről. A peronon csak úgy hemzsegtek a rendőrök, ezért szemébe húzta a kalapját, és megpróbált elvegyülni a többi utas között...
1895. március 21-én az összes hazai napilap szenzációs bűnügyről tudósított. Egy Klopfer Miksa nevű győri postasegédtiszt ugyanis eltűnt a rábízott, rekord összegű pénzzel együtt.
1895. március 21-én a Győri Közlöny írt arról, hogy a Rábaközi Babóth község csak az új találmánynak, a telefonnak köszönhette megmenekülését a Marcal áradásától. Ezen értesítették ugyanis a győri alispánt, hogy időben kezdjék meg a védekezést a falu határában.
1895. március elején Kovács József kőművesmester és segédjei megkezdték a híres győri tűztorony lebontását, amely éppen száz esztendeje meredezett büszkén a magasba a mai Baross utca közepén. Győr város krónikája bizony bővelkedett a tűzvészekben, de sokáig csak ágyúlövésekkel figyelmeztették a lakosságot, ha valahol elszabadult a vörös kakas.
1850. február 24-én látta meg a napvilágot a később Jászai Mari néven sikert sikerre halmozó színésznő a Komárom megyei Ászár uradalmi birtokon, amely akkoriban az Esterházy grófok tulajdonában volt – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.