Az első magyarországi szegénygyermek-klinika alapítója, a kopogtatásos vizsgálat és az elsők között gégemetszést végző orvosok egyike volt Schöpf-Merei Ágost. Róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1529. szeptember 19-én olyan tragédia történt Győr városában, ami tovább élt török elnevezésében. A vár két évvel korábban nyitotta meg a kapuit Habsburg Ferdinánd hadai előtt. Ez azonban már csak az egy évvel korábban bekövetkezett katasztrofális mohácsi vereség elkerülhetetlen velejárója volt – írja Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat követekező részében.
A történelem századai során mindig is akadtak olyan lelkiismeretlen nyerészkedők, akik a pénzkeresetnek a könnyebb módját igyekeztek választani. Miért éppen Győrben lett volna ez másként? De volt, aki egészen különös módját választotta a haszonszerzésnek, erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1809. augusztus 31-én tett rövid látogatást városunkban az egyesült Európáról terveket szövögető, világhódító Napóleon császár. A neves esemény előzménye volt a kismegyeri ütközet, ahol a magyar nemesi felkelők a puskapor szagára riadtan széledtek szét a szélrózsa minden irányába, szabadon hagyva a győri várat a franciák prédájául – erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Egy régi ballada szól szegény Dely Máriról, akit holtan találtak a Dunánál 1874-ben. A keserű ének háttértörténetéről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Hogyan lehet vasszobor egy fából készült alkotás? Erre a kérdésre ad választ Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
A bigámia már az 1700-as években sem volt elismert és támogatott kapcsolati forma, mégis volt, aki nem akart parancsolni az érzelmeinek – erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1994-ben a váci templom renoválása közben egy véletlen folytán fedezték fel a rég elfeledett kriptát, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. Köztük volt megyénk híres gyógypedagógusáé, Simon Antal piarista tanáré, a siketek első magyar intézetének igazgatójáé is – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1844-ben telepedett le városunkban Skopáll József, a győri fényképészet úttörője – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Glück József fotóinak negatívjait máig féltve őrzi több győri intézmény. A köztiszteletben álló művész is a zsidó deportálások áldozatává vált – róla emlékezik meg írásában Hegedüs Péter, a Széchenyi István Egyetem könyvtárának osztályvezetője a Bulvár Anno sorozatban.