1895. május 23-án a Dunántúli Hírlapban jelent meg egy cikk „A gazdáját kereső csolnak” címmel. Írója részletesen beszámol egy tizenkét hónappal ezelőtt történt rejtélyes győri hajószerencsétlenség furcsa utóéletéről.
Az 1895 májusában megjelent Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára „női bajokra” ajánl gyógyírt egy újonnan kikevert „csodapirula” megvásárlásával. Az írás szerint melegítik a gyomrot és a meghűlt vért, a savakat, a nyálkát.
Mindmáig a leghosszabb ideig, 26 évig volt a város vezetője Zechmeister Károly, a dualizmus idejének kiemelkedő polgármestere.
Egykor lápos, elhanyagolt terület volt a Radó-sziget. Kinek a kezdeményezésére alakították ki az élhető környezetet? Erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1880. április 14-én különös kivégzés zajlott le városunkban. A történet részleteit Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, egyetemi docens kutatásai alapján ismerjük.
1930. április 13-án a Dunántúli Hírlap első oldalán számolt be Győr leghíresebb hotelje, a sokat látott Nádor-szálló lebontásáról – erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozatban.
1895. április 6-án hajnalban egy feltűnően zaklatottan viselkedő fiatalember szállt le a győri pályaudvaron a fővárosból menetrendszerűen érkező szerelvényről. A peronon csak úgy hemzsegtek a rendőrök, ezért szemébe húzta a kalapját, és megpróbált elvegyülni a többi utas között...
1895. március 21-én az összes hazai napilap szenzációs bűnügyről tudósított. Egy Klopfer Miksa nevű győri postasegédtiszt ugyanis eltűnt a rábízott, rekord összegű pénzzel együtt.
1895. március 21-én a Győri Közlöny írt arról, hogy a Rábaközi Babóth község csak az új találmánynak, a telefonnak köszönhette megmenekülését a Marcal áradásától. Ezen értesítették ugyanis a győri alispánt, hogy időben kezdjék meg a védekezést a falu határában.
1895. március elején Kovács József kőművesmester és segédjei megkezdték a híres győri tűztorony lebontását, amely éppen száz esztendeje meredezett büszkén a magasba a mai Baross utca közepén. Győr város krónikája bizony bővelkedett a tűzvészekben, de sokáig csak ágyúlövésekkel figyelmeztették a lakosságot, ha valahol elszabadult a vörös kakas.