Hogyan vezet veszteséghez két tábornok egymás iránt érzett ellenszenve? A Bulvár Anno sorozatban a Rákóczi-szabadságharc bukásának első fontos momentumáról ír Hegedüs Péter.
Hegedüs Péter Bulvár Anno című sorozatában nem szokványos módon mutatja be Győr történelmi személyiségeit és eseményeit. A negyedik részben Lukács Sándorról olvashatnak.
Bulvár Anno sorozatunk harmadik részében többek között az Arrabona név eredetének nyomába indulunk, és azt is eláruljuk, ki írta le először a mai formában Győr nevét.
1849. május 23-án látta meg a napvilágot Khuen-Héderváry Károly, a győri országgyűlési képviselőből lett miniszterelnök. A nemesi család sarja a pesti piarista és a pécsi ciszterci gimnázium elvégzése után, a zágrábi jogakadémián szerzett doktori címet, és vállalt köztisztviselői állást.
1814. május 13-án, Székesfehérváron jött a világra Rónay Jácint bencés pap, forradalmár, természettudós. Leitzinger Jácint néven látta meg a napvilágot egy tehetős szíjgyártó gyermekeként. Alsóbb iskoláit szülővárosában végezte, majd 15 éves korában katonaiskolába iratkozott. Gyenge testalkata miatt azonban nehezen viselte el a katonaélet keserveit, ezért néhány hónapos szolgálat után, édesanyja kívánságára kérte felvételét a bencés rendbe. Győrött és Bakonybélben bölcsészeti tanulmányokat folytatott, majd 1840-ben kinevezték a győri Líceumba tanárnak.
Győr történelméről rengeteget tanulhatunk, amit aztán szép lassan el is felejtünk. A száraz tények általában nem raktározódnak el a hosszútávú memóriánkban, de az új cikksorozatunk egy fogyasztható nézőpontból mutatja be a város múltját.
