Mindmáig a leghosszabb ideig, 26 évig volt a város vezetője Zechmeister Károly, a dualizmus idejének kiemelkedő polgármestere.

1910 májusában utcát neveztek el az év elején idült hörghurut következtében elhunyt Zechmeister Károly volt győri polgármesterről. A neves államférfi a neoabszolutizmus korában született a kor leghíresebb győri bábsütőjének (mézeskalács-sütő) és gyertyaöntőjének fiaként. Károly nem követte a családi hagyományokat, hiszen a bencés gimnázium elvégzése után a győri jogakadémián tanult tovább. A diploma megszerzése után ügyvédi irodát nyitott, 1880-ban pedig a városi tisztikar szolgálatába lépett. Három évvel később egyhangúlag választották meg Győr rendőrfőkapitányának. Legfontosabb programjai közt szerepelt egy népkonyha és egy közraktár, a járványház és egy központi híd megépítése is.

Zechmeister 1888-ban sikerrel pályázott a korrupciós botrányba keveredett és felmentett győri polgármester, Lacza Ferenc helyére. Nagy fölénnyel nyerte meg a választást. „Forrongó tetterőm tért keresett magának, köztisztviselő lettem, feladtam saját függetlenségemet ezért, hogy mások javát jobban előmozdítsam!” – mondotta.

Már beiktatása másnapján rendkívüli energiával látott hozzá a város ügyeinek intézéséhez. Első feladatai között szerepelt egy új, becsületes, megbízható és hatalmas munkabírású közhivatalnok-réteg megteremtése. Mindezen túl az 1873-as világválság Magyarországot és azon belül Győrt is súlyosan érintette. Nem csoda, hogy a korabeli győri élclap, a Garabonciás Diák, az új polgármester vezetéknevéből viccet csinálva csak Pecmeister Kariként emlegette. Ő azonban megmutatta, hogy a külső körülményeken töretlen akarattal felül lehet kerekedni.

Szerencsére a vasúthálózat kiépülésével Győr fontos közlekedési gócponttá vált. A 90-es évektől igen jelentős vasúti beruházásokra került sor: Új vasúti pályaudvar, teherpályaudvar és felüljáró-híd épült ebben az időben, amely a kereskedelmen túl az iparra is jó hatással volt. Alacsony telekárak megállapításával és adókedvezményekkel indult meg az ipari üzemek létesítésére vállalkozók idecsalogatása. Gyárak és üzemek létesültek tízesével, köztük a legnagyobb, az 1896-ban alapított Magyar Vagon- és Gépgyár. Az adóbevételek növekedése lehetővé tette egy nagyszabású városrendezési terv kidolgozását. 1892-ben új 80 ágyas közkórház építését fogadta el a városi közgyűlés, 1897-ben felépült a Frigyes-laktanya, 1900-ban pedig átadták a Hübner Jenő tervei alapján épült új városházát.

A vasszorgalommal, acélos energiával és a szívós kitartással végzett munka azonban kikezdte Zechmeister egészségét, ezért 1906-ban, alig 54 évesen nyugállományba került. Városunk örök hálával tartozik a fejlődésért, melynek ő tette le az alapjait.