Hegedűs Péter 2026.04.25.

A magyar delfin uszodája

1931 áprilisában minden készen állt az új győri fürdő építésének megkezdésére, amelyet az egyik leghíresebb tervező, Magyarország első újkori olimpiai bajnoka, maga Hajós Alfréd tervezett. De nem mindig hívták ezen a néven. Szegény galíciai zsidó származású családban látta meg a napvilágot 1878-ban, és szüleitől az Arnold nevet kapta. Édesapja, Guttman Jákób kereskedő tragikus balesetben vesztette életé, amikor fia éppen csak elkezdte az általános iskolát.

Hegedűs Péter 2026.04.18.

Mézesmadzag

1879-ben alapította Schmidl Lázár Budapesten azt a cukorkagyárat, amely később Győrszigetbe, a Gyár utcába áttelepülve, Magyarország egyik legjelentősebb csokoládéüzemévé nőtte ki magát. Kezdetben inkább hasonlított egy gyógyszertárra, hiszen az üzemben készített termékek többsége a köhögést enyhítő gyógyhatással bírt, mint a mai negró cukorka.

Hegedűs Péter 2026.04.11.

Angyalbőrben

1931. április 9-én hunyt el a híres győri rendőrfőkapitány és zeneszerző, Angyal Armand, az „elesettek és üldözöttek pártfogója”. A Sopron megyei Eszterházán látta meg a napvilágot 1853-ban. Édesapja a hercegi uradalom gazdatisztjeként kereste a kenyerét.

Hegedűs Péter 2026.04.04.

Révai Miklós zűrös győri évei

1807. április 1-jén hunyta le szemét örökre városunk kiváló gimnáziumának névadója, Révai Miklós bencés pap, egyetemi tanár, a magyar összehasonlító nyelvészet megalapítója. Tanulmányai befejeztével lépett be a rendbe, majd több városban is tanított, de sehol sem találta igazán a helyét. 1784-ben költözött Győrbe, ahol kezdetben Rajnis József tanár apró lakásán húzta meg magát.

Hegedűs Péter 2026.03.28.

A plasztikai sebészet hazai úttörője

1821. március 29-én látta meg a napvilágot Kapuvár híres szülöttje, és kórházának névadója, Lumniczer Sándor, az 1848/49-es szabadságharc jeles katonaorvosa. Apja, Lumniczer József, az Esterházy uradalom jószágigazgatója, nagyapja, Lumnitzer István pozsonyi főorvos, nagybátyja pedig Schoepf-Merei Ágost a magyar gyermekorvoslás megalapítója volt.

Hegedűs Péter 2026.03.21.

Húzd rá cigány

1829. március 8-án, egy lócsiszár sokadik gyermekeként született a győri „Cigánylaposon” a híres győri cigányprímás, Farkas Miska. Szülei papnak szánták, ezért nem engedték neki, hogy zenét tanuljon. A kisfiú kénytelen volt meglesni a nagyapját, amikor a hegedűjén játszott, és hallás után elsajátítani a muzsikálás művészetét.

Hegedűs Péter 2026.03.14.

A Bauhaus győri mestere

1901. március 7-én Győrben látta meg a napvilágot Lakatos Kálmán építész, akinek talán a legfontosabb szerepe volt abban, hogy a II. világháború utáni romeltakarítást követően újjáépüljön szeretett szülővárosa. Végül mégis az Újvilágban lelt menedékre a politikai csatározások elől.

Szerző és fotó: Hegedűs Péter 2026.03.07.

Ménfő legismertebb családja

1901. március 14-én, életének 61. évében hunyt el Bezerédj István, ménfői nagybirtokos, Győr vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, megyebizottsági tag. Halála mély és általános részvétet keltett a vármegyében és a városban.

Szerző és fotó: Hegedűs Péter 2026.02.28.

Síremlékek álmodója

1933. március 1-jén halt meg Kelemen Márton győri egyházi szobrász. 1854. április 23-án, Győr-Újvárosban látta meg a napvilágot egy molnár fiaként. 1870-ben szegődött Szabó István kőfaragóhoz, ahol az alapokat tanulta meg. A faszobrászat művészetét azonban Dél-Tirolban, a Grödeni völgy svájci népművészeitől sajátította el, ahová állami támogatással jutott ki. Ezt követően már, mint fafaragó művész került a budapesti Felső Építőipari Iskolába, ahol építőmester-képesítést szerzett.

Szerző és fotó: Hegedűs Péter 2026.02.21.

Vörös Jancsi balladája

A Győri Közlöny 1896. február 27-én egy híres győri cigányzenekar felbomlásáról tudósított. Vörös Jancsi prímás bandája város szerte ismert volt a városban, és több kocsma megnyitásánál is őket kérték fel, hogy muzsikáljanak a meghívott vendégek tiszteletére. Amikor egy alkalommal a Győr megye alispánja betiltotta a cigányoknak a muzsikálást, az általános felháborodásnak köszönhetően rövid időn belül kénytelen volt visszavonni a rendelkezést. Vörös Jancsi népszerűségét bizonyítja a következő anekdota is.