Régi idők focija
1920. november 27-én látta meg napvilágot Győrben dr. Lakat Károly, a „Tanár úr”, minden idők egyik legsikeresebb magyar focistája és labdarúgó edzője. Játékos pályafutását 1934-ben még a Győri AC csapatánál kezdte.
1920. november 27-én látta meg napvilágot Győrben dr. Lakat Károly, a „Tanár úr”, minden idők egyik legsikeresebb magyar focistája és labdarúgó edzője. Játékos pályafutását 1934-ben még a Győri AC csapatánál kezdte.
1778. október 25-én hunyt el Győrben Istvánffy Benedek zeneszerző, karnagy, a barokk zene hazai kiválósága. Nevét ma alig ismerjük, pedig a győri székesegyház egykori karnagya a XVIII. század legjelentősebb magyar komponistájaként nemzetközi hírnévre is szert tett.
1830. november 21-én, 42 évesen Pesten elhunyt Kisfaludy Károly, a téti születésű „tékozló fiú”, akinek a szó klasszikus értelmében csak az utolsó évtizede tekinthető sikeresnek, ám az ahhoz vezető út igencsak kalandosra sikeredett. A költő, festő, drámaíróra már születéskor hatalmas csapást mért a sors.
1870 novemberében nagyszámú érdeklődő jelenlétében alakult meg a Megyeházán a Győri Korcsolyázó Egyesület. Ideiglenes elnökké Mersich Józsefet választották meg.
1870. október 28-án, Dunakilitin született Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos. Húga visszaemlékezései szerint a Lacika eleven, huncut kisfiú volt, aki állandóan csínytevéseken törte a fejét.
1895. október 27-én történt az első polgári házasságkötés Győrött. Kiss Ferenc anyakönyvvezető a városháza nagytermében adta össze Reichenfeld Helén kisasszonyt dr. Fried Ödön nagykanizsai ügyvéddel.
1895. október 22-én jelentette a Győri Közlöny, hogy előző nap a városunkba látogatott a város és a vármegye volt főispánja, Batthyány Lajos gróf, fiumei kormányzó. Mártír miniszterelnökünk közeli rokona 1860-ban látta meg a napvilágot Győr vármegyében.
A Győri Közlöny 1895. október 10-i száma számolt be az új győri közkórházban folyó végső munkálatokról, mielőtt átadnák az épületet a rászorulóknak. Az első győri ispotály létesítéséről még 1751-ben döntött a városi tanács, amelyet Mulartz Henrik egykori várorvos újvárosi házából alakítottak ki.
1885 októberében kora egyik leghíresebb magyar regényírója, Gárdonyi Géza úgy döntött, hogy nejével együtt a városunkban telepedik le.
1895. szeptember 19-én a Dunántúli Hírlapban olvashattunk arról a hírről, hogy Ferenc József uralkodó különvonata áthaladt városunk vasútállomásán.