1829. március 8-án, egy lócsiszár sokadik gyermekeként született a győri „Cigánylaposon” a híres győri cigányprímás, Farkas Miska. Szülei papnak szánták, ezért nem engedték neki, hogy zenét tanuljon. A kisfiú kénytelen volt meglesni a nagyapját, amikor a hegedűjén játszott, és hallás után elsajátítani a muzsikálás művészetét.
1901. március 7-én Győrben látta meg a napvilágot Lakatos Kálmán építész, akinek talán a legfontosabb szerepe volt abban, hogy a II. világháború utáni romeltakarítást követően újjáépüljön szeretett szülővárosa. Végül mégis az Újvilágban lelt menedékre a politikai csatározások elől.
1901. március 14-én, életének 61. évében hunyt el Bezerédj István, ménfői nagybirtokos, Győr vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, megyebizottsági tag. Halála mély és általános részvétet keltett a vármegyében és a városban.
1933. március 1-jén halt meg Kelemen Márton győri egyházi szobrász. 1854. április 23-án, Győr-Újvárosban látta meg a napvilágot egy molnár fiaként. 1870-ben szegődött Szabó István kőfaragóhoz, ahol az alapokat tanulta meg. A faszobrászat művészetét azonban Dél-Tirolban, a Grödeni völgy svájci népművészeitől sajátította el, ahová állami támogatással jutott ki. Ezt követően már, mint fafaragó művész került a budapesti Felső Építőipari Iskolába, ahol építőmester-képesítést szerzett.
A Győri Közlöny 1896. február 27-én egy híres győri cigányzenekar felbomlásáról tudósított. Vörös Jancsi prímás bandája város szerte ismert volt a városban, és több kocsma megnyitásánál is őket kérték fel, hogy muzsikáljanak a meghívott vendégek tiszteletére. Amikor egy alkalommal a Győr megye alispánja betiltotta a cigányoknak a muzsikálást, az általános felháborodásnak köszönhetően rövid időn belül kénytelen volt visszavonni a rendelkezést. Vörös Jancsi népszerűségét bizonyítja a következő anekdota is.
1871. február 12-én a Győri Közlöny egyik újságírója cikket írt arról, hogy városunkban szükség lenne már egy új színház felépítésére. Azon kívül, hogy az épület már nem képes befogadni az egyre nagyobb számú közönséget, a padok korhadtak, a függöny szakadozott, a fal pedig itt-ott mállik.
1896. február 2-án a Győri Közlöny számolt be egy a kitűnő porosz fizikus, Wilhelm Conrad Röntgen találmányának győri alkalmazásáról alig néhány hónappal annak publikálása után. A bencés főgymnasiumban ugyanis Ábrahám János és Serédi Marcell fizika tanárok Pfannl Jenő és Dorner Emil hatodik osztályos tanulók segítségével röntgensugarakkal kísérleteztek a szertárban.
1921-ben vette fel Révai Miklós nevét a mai Liszt Ferenc utcában működő Győri Királyi Nemzeti Főbb Iskola jogutódja, városunk egyik leghíresebb gimnáziuma. Itt tanított ugyanis a XIX. század elején a híres nyelvtudós, aki később új iskolát teremtett, amelyben a királyi rendelet szellemében jelentős szerepet szánt a (szak)rajz tanításának.
1824. január 24-én, a reformkor hajnalán látta meg a napvilágot a czakóházi és dőri család téti birtokán Gyapay Dénes egykori országgyűlési képviselő.
1868 januárjában Győrben telepedett le Hauzer György győri politikus, tűzoltóparancsnok, aki kiemelkedő közéleti tevékenységet folytatott városunkban. 1842 szentestéjén látta meg a napvilágot.