1871. február 12-én a Győri Közlöny egyik újságírója cikket írt arról, hogy városunkban szükség lenne már egy új színház felépítésére. Azon kívül, hogy az épület már nem képes befogadni az egyre nagyobb számú közönséget, a padok korhadtak, a függöny szakadozott, a fal pedig itt-ott mállik.
1896. február 2-án a Győri Közlöny számolt be egy a kitűnő porosz fizikus, Wilhelm Conrad Röntgen találmányának győri alkalmazásáról alig néhány hónappal annak publikálása után. A bencés főgymnasiumban ugyanis Ábrahám János és Serédi Marcell fizika tanárok Pfannl Jenő és Dorner Emil hatodik osztályos tanulók segítségével röntgensugarakkal kísérleteztek a szertárban.
1921-ben vette fel Révai Miklós nevét a mai Liszt Ferenc utcában működő Győri Királyi Nemzeti Főbb Iskola jogutódja, városunk egyik leghíresebb gimnáziuma. Itt tanított ugyanis a XIX. század elején a híres nyelvtudós, aki később új iskolát teremtett, amelyben a királyi rendelet szellemében jelentős szerepet szánt a (szak)rajz tanításának.
1824. január 24-én, a reformkor hajnalán látta meg a napvilágot a czakóházi és dőri család téti birtokán Gyapay Dénes egykori országgyűlési képviselő.
1868 januárjában Győrben telepedett le Hauzer György győri politikus, tűzoltóparancsnok, aki kiemelkedő közéleti tevékenységet folytatott városunkban. 1842 szentestéjén látta meg a napvilágot.
1916. január 7-én, Győrben látta meg a napvilágot Tihanyi Árpád, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik mártírja. Édesapja az első világháborúban szerzett érdemei elismeréseként vitézi címet kapott, ezért később Tihanyira a „horthysta reakciós” szerepét osztották.
1882. január 1-jén jelent meg az első győri élclap Garabonciás (később Garabonciás Diák) címmel, amelynek alapító főszerkesztője, Szávay Gyula, akkoriban még a jogakadémia hallgatójaként a 22. életévét sem töltötte be.
1818 októberében alapították a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának jogelődjét, a Magyar- Óvári Gazdasági Magántanintézetet, amely egyedülálló módon a mai napig csaknem megszakítás nélkül működik, és amelynek kezdetek óta a mosonmagyaróvári vár ad otthont. Hazánk - adottságai révén – mindig is kitűnő termőterületekkel rendelkezett, a mezőgazdasági szakoktatás azonban csupán a XVIII. század második felében indult útjára.
1910. december 25-én a Győri Hírlap megindító cikket közölt Békefi Dezső helyi újságíró tollából a fiatalkorú fogvatartottakról. Ebből az írásból közlünk egy rövid részletet: „Ha a bíróságok szabadságvesztést kimondó ítéleteinek célja nem annyira a társadalmi életből bizonyos való kizárás mellett a megtorlás, mint inkább a javítás, úgy ez különösen áll a fiatalkorú bűnösöknél, akik legtöbbször öntudatlanul követik el a bűncselekményeket.
A Győri Közlöny 1870. december 8-i számában egy egész oldalas hirdetést olvashatunk egy játékbolt kínálatából.