Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1900. március 19-én nyitotta meg kapuit a győri Városháza. A jubileumra szerdán este ünnepi műsorral emlékeztek a Díszteremben.
Bana József, a Győri Levéltár örökös igazgatója volt Herkely Ákos vendége kedden este a Mélyvízben, ahol a második világháború befejezéséről, a nyilasok uralmáról, illetve az ebből való felszabadulásról esett szó.
Szabó Gyula lokálpatrióta építész, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke mesélt szombat reggel a Magunk Köztben egy drámaelőadásról. Győr visszafoglalása, mint rádiójáték ötletét vetette fel városunk Szent László-díjasa.
1850. február 24-én látta meg a napvilágot a később Jászai Mari néven sikert sikerre halmozó színésznő a Komárom megyei Ászár uradalmi birtokon, amely akkoriban az Esterházy grófok tulajdonában volt – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Az orosz nagyhatalom kialakulása címmel tart előadást Horváth Gábor hadtörténész-technikus 2025. március 4-én, kedden 17:30 órától a Bezerédj-kastély Művelődési Házban (9012 Győr, Győri út 80.)
Veszprémy László Bernát történész és holokausztkutató mesélt vasárnap reggel a Magunk Köztben, aki munkáiban a modern magyar történelem kevéssé feltárt témáival foglalkozik.
1810. február 5-én hunyta le örökre a szemét az a tudós, akit Kazinczy csak „nemzetünk Prometheusának” nevezett. Ki volt ő? Kiderül a Bulvár Anno sorozat következő részéből.
Tét község híres szülötte, a költő, festő és drámaíró Kisfaludy Károly születésének centenáriumára szobrot emeltek. Az 1885. február 1-jén született határozat szerint Győr egyik közterén kívánták elhelyezni az alkotást, amelyet aztán át kellett helyezni. Ennek történetéről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat epizódjában.
1895. január 23-án éjszaka tűz ütött ki a Neubauer és Fia czégcsoport győri, Kálvária utcai gyufagyárának fafeldolgozó üzemében. A halmokba rakott gyufaszálak úgy lobbantak fel, mint a puskapor, ami csak gyorsította a lángok terjedését.
1920. január közepén egy győri háziorvos jelentette, hogy egy, a spanyolnátha jellegzetes tüneteivel rendelkező, lázas beteg, mégpedig Hoffmaun Adolf waggongyári igazgató neje járt nála. A szerencsétlen asszonyon a gyors orvosi beavatkozás sem segített, és másnap reggel életét vesztette. A háború idején behurcolt halálos influenzajárvány kétségtelenül újra felütötte a fejét városunkban.