1931. április 9-én hunyt el a híres győri rendőrfőkapitány és zeneszerző, Angyal Armand, az „elesettek és üldözöttek pártfogója”. A Sopron megyei Eszterházán látta meg a napvilágot 1853-ban. Édesapja a hercegi uradalom gazdatisztjeként kereste a kenyerét.
1807. április 1-jén hunyta le szemét örökre városunk kiváló gimnáziumának névadója, Révai Miklós bencés pap, egyetemi tanár, a magyar összehasonlító nyelvészet megalapítója. Tanulmányai befejeztével lépett be a rendbe, majd több városban is tanított, de sehol sem találta igazán a helyét. 1784-ben költözött Győrbe, ahol kezdetben Rajnis József tanár apró lakásán húzta meg magát.
„428 éve hűséggel és hittel harcoltak a keresztény seregek, ez hozta meg a sikert, a hit erőt adott a katonáknak, de nem csak akkor, most is igaz az a tétel, hogy a szabadság és a szuverenitás a magyar jövő, a megmaradás záloga” – mondta Szeles Szabolcs önkormányzati képviselő, sportért és egyetemi kapcsolatokért felelős tanácsnok Győr vára visszafoglalásának évfordulóján.
1821. március 29-én látta meg a napvilágot Kapuvár híres szülöttje, és kórházának névadója, Lumniczer Sándor, az 1848/49-es szabadságharc jeles katonaorvosa. Apja, Lumniczer József, az Esterházy uradalom jószágigazgatója, nagyapja, Lumnitzer István pozsonyi főorvos, nagybátyja pedig Schoepf-Merei Ágost a magyar gyermekorvoslás megalapítója volt.
1829. március 8-án, egy lócsiszár sokadik gyermekeként született a győri „Cigánylaposon” a híres győri cigányprímás, Farkas Miska. Szülei papnak szánták, ezért nem engedték neki, hogy zenét tanuljon. A kisfiú kénytelen volt meglesni a nagyapját, amikor a hegedűjén játszott, és hallás után elsajátítani a muzsikálás művészetét.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc városunk életébe is számos változást hozott. A helyi eseményekről Bana József nyugalmazott levéltár- igazgató nyilatkozott lapunknak.
A nemzeti szimbólumok egy nép történelmének, identitásának és közösségi tudatának meghatározó elemei. Ezek a jelképek nem csupán díszek vagy hagyományok: egy-egy nemzet múltját, küzdelmeit és eszményeit hordozzák magukban.
1901. március 7-én Győrben látta meg a napvilágot Lakatos Kálmán építész, akinek talán a legfontosabb szerepe volt abban, hogy a II. világháború utáni romeltakarítást követően újjáépüljön szeretett szülővárosa. Végül mégis az Újvilágban lelt menedékre a politikai csatározások elől.
1901. március 14-én, életének 61. évében hunyt el Bezerédj István, ménfői nagybirtokos, Győr vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, megyebizottsági tag. Halála mély és általános részvétet keltett a vármegyében és a városban.
Vannak bűnügyek, amelyek nem halványulnak el az idővel. Nem lesznek belőlük puszta újságarchívumok, mert túl mély nyomot hagytak egy városon, egy közösségen, egy országon. A soproni lőtéri gyilkosság és a bőnyi rendőrgyilkosság ilyen ügyek. Ezekről beszél február 25-én és 26-án Győrben az országosan is elismert és nagyra tartott Dulai Péter bűnügyi újságíró, bűntörténész.