1824. január 24-én, a reformkor hajnalán látta meg a napvilágot a czakóházi és dőri család téti birtokán Gyapay Dénes egykori országgyűlési képviselő.
„Marie-Antoinette sorsa jól mutatja, hogy egy történelmi személy megítélését nemcsak tettei, hanem kora politikai viszonyai és a róla kialakított közvélekedés is döntően befolyásolják.” – Dr. Hahner Péter történész, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Történettudományi Műhely képviseletében adott elő győri képzési központunkban, amelyet „Marie- Antoinette, egy kivégzett királyné” címmel rendeztünk meg január 22-én.
1916. január 7-én, Győrben látta meg a napvilágot Tihanyi Árpád, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik mártírja. Édesapja az első világháborúban szerzett érdemei elismeréseként vitézi címet kapott, ezért később Tihanyira a „horthysta reakciós” szerepét osztották.
1882. január 1-jén jelent meg az első győri élclap Garabonciás (később Garabonciás Diák) címmel, amelynek alapító főszerkesztője, Szávay Gyula, akkoriban még a jogakadémia hallgatójaként a 22. életévét sem töltötte be.
1818 októberében alapították a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának jogelődjét, a Magyar- Óvári Gazdasági Magántanintézetet, amely egyedülálló módon a mai napig csaknem megszakítás nélkül működik, és amelynek kezdetek óta a mosonmagyaróvári vár ad otthont. Hazánk - adottságai révén – mindig is kitűnő termőterületekkel rendelkezett, a mezőgazdasági szakoktatás azonban csupán a XVIII. század második felében indult útjára.
1910. december 25-én a Győri Hírlap megindító cikket közölt Békefi Dezső helyi újságíró tollából a fiatalkorú fogvatartottakról. Ebből az írásból közlünk egy rövid részletet: „Ha a bíróságok szabadságvesztést kimondó ítéleteinek célja nem annyira a társadalmi életből bizonyos való kizárás mellett a megtorlás, mint inkább a javítás, úgy ez különösen áll a fiatalkorú bűnösöknél, akik legtöbbször öntudatlanul követik el a bűncselekményeket.
Sopron lakosai 1921. december 14–én népszavazáson döntöttek arról, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni. Az országgyűlés 1922-ben a Civitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Város címmel jutalmazta Sopront. A népszavazás emlékére a kormány 2001-ben december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.
A tea nem csupán egy ital: szertartás, megnyugvás, kultúrák találkozása, évszázadok története egyetlen csészében. A világ minden táján kapcsolódik hozzá valamilyen rituálé: legyen szó a japán teaceremóniák precizitásáról vagy az angol délutáni tea eleganciájáról. Merülj el a gőzölgő csészék világában, és fedezd fel egy sokszínű, évszázadok óta tisztelt italt titkait.
1895. december 13-án hunyt el Jedlik Ányos, városunk leghíresebb tudós feltalálója, aki rögtön eszünkbe jut a Gutenberg téren felállított hatalmas szódásszifonról. Természetesen nem a „bökős víz” - ahogy maga a feltaláló emlegette - tekinthető Jedlik legjelentősebb találmányának. De van abban valami pikáns, és szimbolikus, hogy Hefter László üvegművész éppen egy szódásszifont ábrázoló szökőkút megalkotásával tisztelgett a híres győri bencés tudós emléke előtt.
Óriási várakozás előzi meg az idei színházi évad kiemelt bemutatóját. Szombattól látható a Rudolf című musical, Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű darabja, mely Ferenc József és Erzsébet fia, a koronaherceg tragikus sorsú történetét dolgozza fel.