Szülőföldünk -Helytörténeti nap
A történelem akkor él tovább, ha ismerik, tisztelik és szeretik. Múlt, jelen és jövő szorosan összekapcsolódik.
A történelem akkor él tovább, ha ismerik, tisztelik és szeretik. Múlt, jelen és jövő szorosan összekapcsolódik.
A Győri Közlöny 1895. október 10-i száma számolt be az új győri közkórházban folyó végső munkálatokról, mielőtt átadnák az épületet a rászorulóknak. Az első győri ispotály létesítéséről még 1751-ben döntött a városi tanács, amelyet Mulartz Henrik egykori várorvos újvárosi házából alakítottak ki.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vértanúira emlékező koszorúzási ünnepséget tartott hétfőn a győri önkormányzat a Batthyány-i téren.
Október 6. a bátorság, áldozatvállalás és hazaszeretet szimbóluma. 1849-ben ezen a napon végezték ki az aradi vértanúkat, akik életüket adták a magyar szabadságért. Készen állsz, hogy visszautazz a történelembe, és próbára tedd a tudásodat?
1895. szeptember 19-én a Dunántúli Hírlapban olvashattunk arról a hírről, hogy Ferenc József uralkodó különvonata áthaladt városunk vasútállomásán.
Sorsfordítók és küzdelmek, a magyar történelem négy fejezetben címmel, hirdetett előadássorozatot középiskolásoknak a győri levéltár, az önkormányzat támogatásával, a Kazinczy Gimnáziummal közösen.
A Dunántúli Hírlap 1930. szeptember 13-i száma hosszú cikkben értekezett a szigetközi aranymosó mesterségről. Európa egyik leggazdagabb aranylelő helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt.
1895. augusztus 22. számában ír a Győri Közlöny a „a holt-eleven” sétatérről a Radó szigeten. Ahogy az újságíró megjegyezte: messze az országban híres a győri séta- illetve Radótér.
1944. november 8-án még javában tartott a II. világháború, amikor a győri illetőségű Huber Ferencné hadiözvegy közzétett egy hirdetést a Győri Nemzeti Hírlapban, mely szerint a Baross út 38. sz. alatt divatüzletet nyitott: „Modell kalapok nagy választékban. Hazafias tisztelettel”.
1830. augusztus 15-én született Zágrábban az a bátor és nemes szívű asszony, aki az 1848/49-es szabadságharc alatt férfiruhát öltve, nemét eltitkolva vett részt a honvédő harcokban, és aki több esztendeig városunk lakója is volt.