1901. március 7-én Győrben látta meg a napvilágot Lakatos Kálmán építész, akinek talán a legfontosabb szerepe volt abban, hogy a II. világháború utáni romeltakarítást követően újjáépüljön szeretett szülővárosa. Végül mégis az Újvilágban lelt menedékre a politikai csatározások elől.
1901. március 14-én, életének 61. évében hunyt el Bezerédj István, ménfői nagybirtokos, Győr vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, megyebizottsági tag. Halála mély és általános részvétet keltett a vármegyében és a városban.
Vannak bűnügyek, amelyek nem halványulnak el az idővel. Nem lesznek belőlük puszta újságarchívumok, mert túl mély nyomot hagytak egy városon, egy közösségen, egy országon. A soproni lőtéri gyilkosság és a bőnyi rendőrgyilkosság ilyen ügyek. Ezekről beszél február 25-én és 26-án Győrben az országosan is elismert és nagyra tartott Dulai Péter bűnügyi újságíró, bűntörténész.
Nem akarom bezárni magamat semmi elől – fogalmazott egy interjújában Kovács Margit Kossuth-díjas porcelánművész. Pedig rendkívül zárkózott személyiség volt, állították róla ismerősei. Talán azért, maradt – legalábbis látszólag – magának való, mert arra vigyázott, hogy „bele ne sodródjam egy üresjáratba.” Kovács Margitnak két városban van életmű-kiállítása: Szentendrén és Győrben.
A Győri Közlöny 1896. február 27-én egy híres győri cigányzenekar felbomlásáról tudósított. Vörös Jancsi prímás bandája város szerte ismert volt a városban, és több kocsma megnyitásánál is őket kérték fel, hogy muzsikáljanak a meghívott vendégek tiszteletére. Amikor egy alkalommal a Győr megye alispánja betiltotta a cigányoknak a muzsikálást, az általános felháborodásnak köszönhetően rövid időn belül kénytelen volt visszavonni a rendelkezést. Vörös Jancsi népszerűségét bizonyítja a következő anekdota is.
1871. február 12-én a Győri Közlöny egyik újságírója cikket írt arról, hogy városunkban szükség lenne már egy új színház felépítésére. Azon kívül, hogy az épület már nem képes befogadni az egyre nagyobb számú közönséget, a padok korhadtak, a függöny szakadozott, a fal pedig itt-ott mállik.
1896. február 2-án a Győri Közlöny számolt be egy a kitűnő porosz fizikus, Wilhelm Conrad Röntgen találmányának győri alkalmazásáról alig néhány hónappal annak publikálása után. A bencés főgymnasiumban ugyanis Ábrahám János és Serédi Marcell fizika tanárok Pfannl Jenő és Dorner Emil hatodik osztályos tanulók segítségével röntgensugarakkal kísérleteztek a szertárban.
Ha azt kérdezzük a helybeliektől, hol lakott győri tartózkodása idején Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, szinte mindenki a Káptalandombra mutat. Pedig ott az alkotó állandó kiállítása található, ezen a helyen ő maga soha nem lakott.
1921-ben vette fel Révai Miklós nevét a mai Liszt Ferenc utcában működő Győri Királyi Nemzeti Főbb Iskola jogutódja, városunk egyik leghíresebb gimnáziuma. Itt tanított ugyanis a XIX. század elején a híres nyelvtudós, aki később új iskolát teremtett, amelyben a királyi rendelet szellemében jelentős szerepet szánt a (szak)rajz tanításának.
Barokk palota a Széchenyi tér sarkán, de már a Rákóczi utcában. A mai épület 1753–54-ben épült fel. Esztétikai szempontból az építészek felhívják a figyelmet arra, hogy a szemöldökpárkány az ajtók, ablakok keretének felső, s a fal síkjából kiemelkedő, vízszintes eleme. A hangsúlyos erkélynek fontos történelmi múltja van. Itt mondott toborzóbeszédet 1848. október 21-én a városba gőzhajóval érkező Kossuth Lajos.