
1810. február 5-én hunyta le örökre a szemét az a tudós, akit Kazinczy csak „nemzetünk Prometheusának” nevezett. Ki volt ő? Kiderül a Bulvár Anno sorozat következő részéből.
Rát Mátyás teológus, a magyar nyelvű újságírás úttörője 1749. április 13-án látta meg a napvilágot Győrött. Mészárosmester édesapja a mai Kossuth utcában, a Szent József plébánia közelében építette fel a házukat. Miután elvégezte a középiskolát, beutazta egész Magyarországot, majd beiratkozott Európa egyik legangosabb egyetemére, Göttingenbe, ahol teológiából diplomázott. 1779-ben Pozsonyban telepedett le, hogy belefogjon élete legnagyobb vállalkozásába, az ország első magyar nyelvű hírlapjának megjelentetésébe.
1780. január 1-én, egy szombati napon jött ki a Magyar Hírmondó első száma. Címlapján „Mercuriust, az ékesszólás mitológiabeli istenét, az istenek hírnökét látjuk lebegni a glóbusz fölött”. A cikkek megírása, megszerkesztése, a korrektúra, de még a terjesztés is szinte teljes mértékben Rátra hárult. A hetenként kétszer megjelenő újság olyan állandó rovatokkal jelentkezett, mint például Hadi dolgok; Különféle történetek; Tudománybéli dolgok; Széjjel a világon… stb. Rát a külföldi híreknél is fontosabbnak tartotta a hazai eseményekről szóló tájékoztatást. Széles körű levelezőgárdát szervezett ismerősei és olvasói köréből, és arra kérte őket, hogy rendszeresen tudósítsák lakóhelyük nevezetesebb eseményeiről, amelyeket aztán a Hazánkbeli történetek című rovatban rögtön tovább is adott olvasóinak.Olvashatunk benne földrengésekről, találmányokról, a Fertő-tó szokatlan befagyásáról, világutazó kalandorokról. A mintegy 300 előfizető nagy része a nemesség közül került ki. De volt köztük tanár, pap, ügyvéd, jószágigazgató, iskolaigazgató, orvos, de még katonatiszt is. Győrből nyolc polgár fizette be az évi hat forintos díjat. Rát 1782-ben keserűen lemondott a lap további szerkesztéséről, mert úgy látta, hogy nem tudja megvalósítani terveit.
Nem sokkal később visszatért szülővárosába, ahol a mai Kossuth utca 29. sz. alatt épített evangélikus templomban kezdte meg lelkipásztori szolgálatát. Meg nem alkuvó következetességével, vaskalapos természetével azonban Rát Mátyás sokakat magára haragított. Miután lemondott a lelkészi hivatásról, visszavonult és végre családot alapított. Feleségül vett egy fiatal soproni lányt, Reischl Zsuzsanna Rozinát, akitől három gyermeke is született. Ekkor már sokat betegeskedett. Nem sokkal halála előtt így summázta kudarcainak okát: „A magyar világ részre hajló, magával tusakodó, s ugyan azért semmire se mehető.”