A történelem iránt érdeklődőknek különleges csemegét ígér Dr. Zichy Mihály, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának nyugalmazott tudományos kutatója.
1931 áprilisában minden készen állt az új győri fürdő építésének megkezdésére, amelyet az egyik leghíresebb tervező, Magyarország első újkori olimpiai bajnoka, maga Hajós Alfréd tervezett. De nem mindig hívták ezen a néven. Szegény galíciai zsidó származású családban látta meg a napvilágot 1878-ban, és szüleitől az Arnold nevet kapta. Édesapja, Guttman Jákób kereskedő tragikus balesetben vesztette életé, amikor fia éppen csak elkezdte az általános iskolát.
1879-ben alapította Schmidl Lázár Budapesten azt a cukorkagyárat, amely később Győrszigetbe, a Gyár utcába áttelepülve, Magyarország egyik legjelentősebb csokoládéüzemévé nőtte ki magát. Kezdetben inkább hasonlított egy gyógyszertárra, hiszen az üzemben készített termékek többsége a köhögést enyhítő gyógyhatással bírt, mint a mai negró cukorka.
1931. április 9-én hunyt el a híres győri rendőrfőkapitány és zeneszerző, Angyal Armand, az „elesettek és üldözöttek pártfogója”. A Sopron megyei Eszterházán látta meg a napvilágot 1853-ban. Édesapja a hercegi uradalom gazdatisztjeként kereste a kenyerét.
1807. április 1-jén hunyta le szemét örökre városunk kiváló gimnáziumának névadója, Révai Miklós bencés pap, egyetemi tanár, a magyar összehasonlító nyelvészet megalapítója. Tanulmányai befejeztével lépett be a rendbe, majd több városban is tanított, de sehol sem találta igazán a helyét. 1784-ben költözött Győrbe, ahol kezdetben Rajnis József tanár apró lakásán húzta meg magát.
„428 éve hűséggel és hittel harcoltak a keresztény seregek, ez hozta meg a sikert, a hit erőt adott a katonáknak, de nem csak akkor, most is igaz az a tétel, hogy a szabadság és a szuverenitás a magyar jövő, a megmaradás záloga” – mondta Szeles Szabolcs önkormányzati képviselő, sportért és egyetemi kapcsolatokért felelős tanácsnok Győr vára visszafoglalásának évfordulóján.
1821. március 29-én látta meg a napvilágot Kapuvár híres szülöttje, és kórházának névadója, Lumniczer Sándor, az 1848/49-es szabadságharc jeles katonaorvosa. Apja, Lumniczer József, az Esterházy uradalom jószágigazgatója, nagyapja, Lumnitzer István pozsonyi főorvos, nagybátyja pedig Schoepf-Merei Ágost a magyar gyermekorvoslás megalapítója volt.
1829. március 8-án, egy lócsiszár sokadik gyermekeként született a győri „Cigánylaposon” a híres győri cigányprímás, Farkas Miska. Szülei papnak szánták, ezért nem engedték neki, hogy zenét tanuljon. A kisfiú kénytelen volt meglesni a nagyapját, amikor a hegedűjén játszott, és hallás után elsajátítani a muzsikálás művészetét.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc városunk életébe is számos változást hozott. A helyi eseményekről Bana József nyugalmazott levéltár- igazgató nyilatkozott lapunknak.
A nemzeti szimbólumok egy nép történelmének, identitásának és közösségi tudatának meghatározó elemei. Ezek a jelképek nem csupán díszek vagy hagyományok: egy-egy nemzet múltját, küzdelmeit és eszményeit hordozzák magukban.