1895. október 22-én jelentette a Győri Közlöny, hogy előző nap a városunkba látogatott a város és a vármegye volt főispánja, Batthyány Lajos gróf, fiumei kormányzó. Mártír miniszterelnökünk közeli rokona 1860-ban látta meg a napvilágot Győr vármegyében.
Gasztronómiai túlzások és különlegességek a római korból
A történelem akkor él tovább, ha ismerik, tisztelik és szeretik. Múlt, jelen és jövő szorosan összekapcsolódik.
A Győri Közlöny 1895. október 10-i száma számolt be az új győri közkórházban folyó végső munkálatokról, mielőtt átadnák az épületet a rászorulóknak. Az első győri ispotály létesítéséről még 1751-ben döntött a városi tanács, amelyet Mulartz Henrik egykori várorvos újvárosi házából alakítottak ki.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vértanúira emlékező koszorúzási ünnepséget tartott hétfőn a győri önkormányzat a Batthyány-i téren.
Október 6. a bátorság, áldozatvállalás és hazaszeretet szimbóluma. 1849-ben ezen a napon végezték ki az aradi vértanúkat, akik életüket adták a magyar szabadságért. Készen állsz, hogy visszautazz a történelembe, és próbára tedd a tudásodat?
1895. szeptember 19-én a Dunántúli Hírlapban olvashattunk arról a hírről, hogy Ferenc József uralkodó különvonata áthaladt városunk vasútállomásán.
Sorsfordítók és küzdelmek, a magyar történelem négy fejezetben címmel, hirdetett előadássorozatot középiskolásoknak a győri levéltár, az önkormányzat támogatásával, a Kazinczy Gimnáziummal közösen.
A Dunántúli Hírlap 1930. szeptember 13-i száma hosszú cikkben értekezett a szigetközi aranymosó mesterségről. Európa egyik leggazdagabb aranylelő helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt.
1895. augusztus 22. számában ír a Győri Közlöny a „a holt-eleven” sétatérről a Radó szigeten. Ahogy az újságíró megjegyezte: messze az országban híres a győri séta- illetve Radótér.