Az áldozatokra emlékezett a város
A második világháborúban mintegy félszázszor bombázták városunkat. Az első és egyben legtöbb áldozattal járó légitámadás 1944. április 13-án érte Győrt, amelyben több száz ártatlan ember vesztette életét.
A második világháborúban mintegy félszázszor bombázták városunkat. Az első és egyben legtöbb áldozattal járó légitámadás 1944. április 13-án érte Győrt, amelyben több száz ártatlan ember vesztette életét.
Boldog Apor Vilmos püspököt 76 évvel ezelőtt, 1945. március 30-én érte halálos lövés, miközben a győri asszonyokat, lányokat mentette az orosz katonák elől.
Március 23-a, a lengyel-magyar barátság napja. Pontosan 15 évvel ezelőtt, 2006. március 23-án Lech Kaczynski, akkori lengyel elnök és Sólyom László magyar köztársasági elnök közösen avatták fel Győrben, a Lengyel-Magyar Barátság Emlékművét, a Bem téren. Kedden, az évfordulón, szűk körben koszorúzták meg a lengyel és a magyar nemzet összetartozását jelképező emlékművet városvezetők, politikusok és lengyel kisebbség képviselői.
Ma lenne 80 esztendős az ETO és a magyar válogatott korábbi legendás vezetőedzője, Verebes József, a Mágus. Ez alkalomból az ETO stadion lábánál található emléktáblánál emlékeztek meg a klub képviselői.
A tíz évvel ezelőtti fukusimai földrengés, szökőár és atombaleset áldozatairól emlékeznek meg csütörtökön Japánban.
A koronavírus-járvány miatt a kommunizmus áldozatainak mai emléknapján is jellemzően online programokat tartanak. Az interneten közvetített konferenciákon, kisfilmekben, plakátokon emlékeznek a kommunista rendszer áldozataira, akiknek a száma elérheti az egymilliót: ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban.
Nem sok ember él Győrben – a legfiatalabbakat leszámítva –, aki ne ismerte volna Szük Ödönt, a Kisalföld Pro Urbe Díjas fotósát, aki jellegzetes táskájával minden eseményen jelen volt, a köztes időben pedig a várost járta fotós témák után kutatva.
Tizenhét éve, minden év január 25-én arról mesélünk, hogy volt egy nagyszerű győri srác, egy kiváló labdarúgó, akit az élet elvett a családjától és a sporttársadalomtól. Írunk, emlékezünk, de a kérdés továbbra is az: miért kellett ennek így lennie?
Viharos gyorsasággal peregnek az évek. Annak is tizenhat esztendeje már, hogy a mindig mosolygó kézilabda klasszis, az ETO egykori játékosa, a Dunaferr edzésére indulva halálos autóbalesetet szenvedett. Tizenhat éve nem felejti a magyar sportélet és a kézilabda-társadalom.
Hetvennyolc éve, 1943. január 12-én kezdődött meg a doni áttörés, amely a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját, több mint százezer katona halálát jelentette…