A város minden évben megemlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc „Hazánk” című győri újságjáról és annak hős íróiról, amely a forradalom leverése után „a forradalom lapja” lett.
Felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország nemzeti lobogóját ma reggel a Parlament előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezve. A Terror Háza Múzeumnál és a Szent István-bazilikánál gyertyát gyújthatnak a megemlékezők a nemzeti gyásznapon.
Halottak napja alkalmából rendezett megemlékezést és koszorúzási ünnepséget a Győri Önkormányzat a Nádorvárosi Köztemetőben csütörtökön.
Kolozsváry Ernő, a rendszerváltás utáni szabad Magyarország első győri polgármestere kezdeményezésére Deim Pál Kossuth-díjas szobrászművész az ország talán legszebb 1956-os emlékművét készítette el Győrben – fogalmazott egy korabeli méltatásában P. Szabó Ernő műkritikus, esztéta.
A járványhelyzet miatt az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján is jellemzően online emlékezett az ország. A koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs Orbán Viktor miniszterelnök részvételével a pénteki nemzeti ünnepen is ülésezett.
Nem hivatalos történelmi álláspont, de igaz, hogy Győr az 1956-os forradalom második fővárosa volt. Legismertebb érdeme, hogy itt alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács, melyhez még a Tiszántúlról is csatlakoztak megyék. Bana József történész, kutató, a Győri Városi Levéltár igazgatója egyetemen oktatja azt a korszakot, melyben kitört a zsarnokságot a középen lyukas zászló jelképével megtagadó, új nemzeti identitást kereső forradalom. Vele beszélgettünk.
A város koszorúzási ünnepségen emlékezett az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eseményeire és hőseire. Az ünnepség után Dr. Dézsi Csaba András polgármester távolította el a „Lenin út” táblát egy Baross úti épületről.
Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án, pénteken kora reggel Wittner Mária 56-os szabadságharcossal emlékezett meg az 1956-os forradalom 64. évfordulójáról.
Dr. Borbély Józsefet a soproni egyetem nyugalmazott történész tanárát régóta foglalkoztatta a kapuvári születésű Szigethy Attila (1912–1957) személyisége, tragikus sorsa. Mintegy harmincévnyi kutatás eredményeként született meg a Jogáért ki felkél című kötet.
