Pöttyös Klub
J. Kovács Andrea 2021.11.08.

Legyen napi rutin a környezetvédelem!

Szabó Krisztiánné Ancsa környezetkutató, vagyis a környezetben és a természetben lévő összefüggéseket tanulmányozza. Hivatása, a környezettudomány a környezet, a természet és az ember közötti kapcsolatokkal foglalkozik. Ebbe több tudományág is beletartozik, úgy mint az ökológia, a biológia, a humánökológia, a környezetpszichológia vagy a környezetszociológia. Őt – háromgyermekes anya lévén – leginkább a környezeti nevelés foglalkoztatja. Tudja, hogy gyermekeink jelentik a Föld jövőjét, ezért mindennél fontosabb, hogyan fognak viszonyulni a bolygóhoz és az ő gyermekeiket hogyan tudják megtanítani a fenntarthatóságra.

J. K. A. 2021.11.08.

Féljünk-e a tévétől?

Egy régi mondás szerint a gyermek 7 éves koráig Isten tenyerén él. Ez alatt az idő alatt pedig egyetlen feladata van, hogy megismerje az őt körülvevő világot, leginkább a játék révén.

J. Kovács Andrea 2021.10.02.

Életre szóló sakk

A legenda szerint egy brahmin, vagyis tanult ember találta fel a sakkot. Az eredetileg Perzsiából származó táblajáték arab közvetítéssel jutott el Európába, s fokozatosan meghódította a kontinenst. Magyarországon Károly Róbert már 1335-ben sakk-készletet adományozott cseh kollégájának, Lajos királynak. A játék népszerűsége hosszú évszázadok óta töretlen, hiszen kortól és nemtől függetlenül pallérozza az elmét és kiváló szórakozást nyújt.

Szigethy Teodóra 2021.07.04.

Otthon biztonságban van a gyermek?

A nyár tele van veszéllyel, kezdve azzal, hogy sok szülő ilyenkor egyedül hagyja otthon a gyermekét. Azt hisszük, saját lakásunk falai között biztonságban tudhatjuk őket, pedig gyakran ilyenkor is előfordulhat baj.

Szigethy Teodóra 2021.07.04.

A kisgyermekkori barátságok természete

„Nem én voltam, hanem a Dudi, ő mondta, hogy szabjam szét a papírokat, mert jó móka” – mondta a négyéves Eszter, miután anyukája rajtakapta, hogy a kislány egy tépett papírkupacon ül. Dudi egy elképzelt kis barát, akinek Eszter gyakran megterít a játékkonyhában, s akivel gyakran követnek el huncutságokat. Udvardi-Vörös Zsófia gyermekpszichológussal a gyermekbarátságokról, azok fejlődéséről beszélgettünk.

Szigethy Teodóra 2021.04.02.

Az állat húsvétkor sem ajándék

Ne adjunk kisnyulat a gyermeknek húsvétra! Vagy csak nagyon kivételes esetben, ha a leendő gazda már több hónapja erre készült. S ne is béreljünk, mert az nem jó a nyúlnak – figyelmeztetnek a lapunknak nyilatkozó szakértők és már gyakorló gazdák, akik mind a felelős állattartó magatartásra hívták fel a figyelmet.

Nagy Dóra 2020.10.17.

A veszteséget ,,ki kell fájni”

Kevés dolog képes akkora boldogságot okozni a világon, mint egy gyermek várása vagy érkezése. Aztán van olyan, hogy ez az öröm egy pillanat alatt szertefoszlik, rútul arcul csap az élet illékonysága. A tragédia olyan lyukat éget a lelkekben, amit senkinek nem lenne szabad megtapasztalnia. Mégis rengetegen cipelnek magukkal ilyen súlyos terheket. Le kell ezeket tenni? Nem is lehet, a veszteség, a „vendégbabák látogatása” elkíséri a szülőt az élete végéig. Valahogy fel kell dolgozni a tragédiát, különben hosszú távon a családi béke is meginoghat.

Nagy Dóra 2020.09.10.

Tanulásra ösztönző miliő

A gyerekekben 6-7 éves korukra már kialakul az igény, hogy „nagylányosabb” vagy „nagyfiúsabb” környezetet szeretnének. Ilyenkor kezdik az iskolát, ami szintén okot ad arra, hogy a korábbi „babaszobát” újragondolja a szülő. Hogyan alakíthatunk olyan miliőt, amiben a játék és a tanulásra való ösztönzés is elfér egymás mellett? Tápler-Kapinya Tünde belsőépítész, látványtervező segített ebben.

Szabó Csilla 2020.08.11.

Kommunikáció babajelbeszéddel

A babajelbeszéd hatékonyságát bizonyítja, hogy már több mint negyven éve segíti a gyermek és a szülő közötti kommunikációt, mélyíti a köztük lévő köteléket. Azok a kisbabák, akik elsajátítják és alkalmazzák a jelelést, nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, kevesebbet sírnak.