Hirdetés
Sokrétű fejlesztés a gyereknek

Életre szóló sakk

Fotó: O. Jakócs Péter
J. Kovács Andrea
2021.10.02. 09:20

A legenda szerint egy brahmin, vagyis tanult ember találta fel a sakkot. Az eredetileg Perzsiából származó táblajáték arab közvetítéssel jutott el Európába, s fokozatosan meghódította a kontinenst. Magyarországon Károly Róbert már 1335-ben sakk-készletet adományozott cseh kollégájának, Lajos királynak. A játék népszerűsége hosszú évszázadok óta töretlen, hiszen kortól és nemtől függetlenül pallérozza az elmét és kiváló szórakozást nyújt.

Hirdetés

Jáchym Dorina, az Arrabona Sakkiskola Közhasznú Sportegyesület elnöke, sakkoktató óvodáskortól tanítja a gyerekeket. Ő maga még nem volt egészen ötéves, amikor édesapja megismertette a játékkal. Egyre jobban ment neki, az óvodában aztán felfedezték a tehetséges kislányt, így bekerült a tapolcai sakk-klubba.

Jáchym Dorina

A mamám már akkor sem értette, hogy miről beszélek; fejből mondtam a lépéseket. Indultam ovis koromban már versenyeken, ahol iskolás fiúkat győztem le. Utána sem engedtem el a játékot, viszonylag korán, hétévesen felnőttversenyen játszottam és pontokat is szereztem. Jól éreztem magam, sikeres voltam, ez megerősített, komoly támaszt jelentett. A versenyek világa nagyon elbűvölt, a különleges atmoszféra, a jó csapat, az utazások. Hatalmas élmény ilyen különleges helyzetben új emberekkel találkozni, és maga a szellemi teljesítmény, a kihívás, a helyzet nagyon tetszett.”

Hirdetés

Az országos bajnokságon „csak” 17 évesen sikerült érmet szereznie, de mindig bent volt az első tízben. Még a tanítóképző főiskolán is sakkozott NB I/B-ben. Végzett pedagógusként elkezdett oviban sakkot oktatni, s már tudta, ez az ő útja.

„Azért jó sakkozni, mert ha erősebbekkel összekerülök és nyerek, akkor sok pontot kapok.” (Ádi, 6 éves)

Mit jelent önnek a sakk?
– Párhuzamot tudok felfedezni a sakk és az élet között. Ahogy a lépések előtt a táblán, az életben is ugyanúgy döntéseket kell hoznunk, amik után már nem lehet visszakozni, és bizony viselni kell a következményeket. A sakk számomra egyszerre izgalom, kihívás, élethosszig tartó tanulás, megerősítés. Nagyon különleges, mert lehet játszani egyszerű memóriajátékként, aztán ahogy egyre ügyesedünk, akkor átlényegül a játék valami egészen mássá. Már Arisztotelész is kereste, mi az, ami boldogságot okoz az embernek, s ezt hogy lehet elérni. A sakk olyan boldogságpillanatokat eredményez, ami az egész életben meghatározóvá válhat. S ebben a boldogságban nem csupán az egyén, hanem maga a közösség is fontos szempont. Játszunk, de közben van egy csapatunk, egymást fejlesztjük, beszélgetünk okosan, szépen, ezt kiemelten fontosnak tartom.

– Miért jó a gyereknek, ha megtanul sakkozni? Milyen képességek, készségek fejleszthetők ezáltal?
– Fejleszti a logikát, a memóriát, a koncentrációt, valamint a problémamegoldó képességet, kreativitásra ösztönöz. Az oktatás során siker- és kudarctűrő pozitív attitűdöt alakítunk ki. A sakkoktatás egyben egyéni ráfigyelést is jelent. Megpróbáljuk a gyermek tanuláshoz való hozzáállását úgy változtatni, hogy még jobban szeressen tanulni, még logikusabban gondolkozzon. Ezáltal jobb lesz az iskolai teljesítménye, ráadásul úgy, hogy kevesebb időt fog fordítani a délutáni tanulásra. Ez a játék kitartásra nevel, s ha az ötödik órában írják a dolgozatot, akkor is oda tud majd figyelni. Persze nem szuperhősöket képzünk, de minél többet belead a sakk tanulásába, annál jobb lesz a tanulmányi eredménye. Bármilyen élethelyzetben segítségére lehet, ha valamit el szeretne érni, akkor van mintája: így kell csinálni a sakkban; tehát megpróbálja „lemásolni” a stratégiát és sikeres tud lenni. A sikerélmény vágya motiválja arra, hogy a figyelme tartós legyen és ezáltal máshol is alkalmazza ezt a képességét. A versenyeken megtanulja, egy adott szituációban hogyan kell az emberekkel kommunikálni, s ezt más jellegű kapcsolataiban is tudja majd alkalmazni. A sakk nemcsak játék, nemcsak sport, hanem az egész életre kiható jellemformálás is.

Milyen módszerrel tanít?
– Bátorító pedagógiát alkalmazok, vagyis dicsérettel dolgozom. Ha valakit nem dicsérünk egy adott tevékenységben soha, akkor azt nem fogja szeretni. Törekszem arra, hogy megtaláljam mindenkinek az erősségét, mi az, amit jól tud csinálni, s ha sikerült, dicsérni, hogy ezáltal magasabb lépcsőfokra tudjon lépni. A lényeg, hogy a gyermek önmagához képest tudjon fejlődni. Fontos az is, hogy ténylegesen nagy teljesítményért adjuk az elismerést, következetesség nélkül mit sem ér.

„Szeretek kihívásokat állítani magam elé és ezekért küzdeni mindenen át. A véremben van. Nagyon sokat gyakorlok és közben megtanít fegyelemre, szorgalomra, kitartásra, alázatra.” (Andris, 14 éves)

Hány éves korban érdemes elkezdeni? Elviselik-e a gyerekek a hosszabb ülést?
– A rendszeres foglalkozást ötéves kortól ajánlom, bár az alapokat korábban is meg lehet tanítani. A sakkoktatást ne úgy képzeljük el, hogy szerencsétlen gyerkőc 45 percig egy helyben ül. Rengeteg mozgásos játékkal kombinálom, folyamatosan változtatom a feladatokat, a helyzeteket, így még véletlenül sem unatkozik közben a kicsi. Persze le kell ülni a táblához, de ezt játékosan tesszük. Volt óvodás tanítványom, aki országos bajnoki ezüstérmet nyert. Még az izgágább gyermeket is sikerül sokszor lecsillapítani, sok példa van rá. Egyikük sokáig úgy játszott, hogy futott három kört, lépett egyet és megint futott, s aztán egyszer csak leült és éveken át sakkozott. Minden azon múlik, hogy érdekli-e, fel lehet-e kelteni az érdeklődését a játék iránt, ezáltal pedig én tudok-e adni neki valamit. Ha megvan a kapcsolódás, a híd, akkor bármit meg lehet tanítani a gyermekeknek. A sikerek megerősítik, boldogabb lesz, s a szülő is jobban érzi magát, hogy a gyerek nem a számítógép vagy a telefon előtt ül.

Ezek szerint az átlagostól eltérő, sajátos nevelési igényű gyerekeknek is ajánlható a sakk?
– Tapasztalataim szerint igen. Volt egy tanítványom, aki amikor hozzám került, nem beszélt senkivel, csak a szüleivel. Külön fejlesztő foglalkozásokat tartottam neki és lassan sikerült őt megnyitni. Egy-két év után már köszönt, aztán néhány szót szólt, később már beszélgettünk is, most pedig egy hatalmas dumás, tehetséges nagyfiú. Őt nagyon eltalálta a sakk. Büszke vagyok a fejlődésére, hiszen egy zárkózott kisfiúból vált olyanná, aki tisztában van saját magával, az erősségeivel, gyengéivel, tudja, mennyit kell tanulni a sikerhez, s mindent megtesz azért, hogy a céljait elérje. Jó látni, hogy ezt adta neki a sakk. Most az országos bajnokságon ötödik helyezést ért el a fiúk kategóriájában, egy nagyon erős mezőnyben.

„Azért szeretek sakkozni a két sakkozó gyerekemmel, mert a sakkversenyen nem 2 örül és 1 unatkozik, hanem mind a hárman örülünk!” (Márti, 40 éves)

S ha valaki nem szeretne versenyezni?
– Aki nem akar versenyezni, az is megismerkedhet az alapokkal és az egymással való játékban örömét leli. Remek időtöltés az egész családnak. A sakk plusz kapocsként működhet a gyerek és a szülő, nagyszülő között. Az unoka a dédpapával is le tudja játszani a partit, sőt a kis manó még taníthatja is lépésekre, s akár még mattot is adhat. Ezek pedig óriási élmények, amelyeket a család közösen élhet át.

Kapcsolódó témák: #Pöttyös Klub | #sakk | #szabadidő |
likeold
a fb oldalunkat