A babajelbeszéd hatékonyságát bizonyítja, hogy már több mint negyven éve segíti a gyermek és a szülő közötti kommunikációt, mélyíti a köztük lévő köteléket. Azok a kisbabák, akik elsajátítják és alkalmazzák a jelelést, nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, kevesebbet sírnak.

A babajelbeszéd Amerikából indult hódító útjára, azóta a világ számos pontján elterjedt a használata a hallássérültek számára kifejlesztett kézjelek leegyszerűsítésének, amelyet a babák is képesek használni. A babajelbeszéd a beszéd előtti kommunikációt segítő módszer, amely a szülőnek is és a gyermeknek is nagy segítség abban, hogy az előbbi könnyebben megértse a baba reakcióit, a babának pedig abban, hogy érzelmeit és közlendőjét hatékonyan a szülő értésére juttassa.

„A kézjeleket használjuk fel ahhoz, hogy a kisgyermekekkel hatékonyan kommunikáljunk hónapokkal a verbális kommunikáció megjelenése előtt” – kezdte a bemutatást Nyéki Márta, pedagógus, babajelbeszéd oktató és családi bölcsőde vezető. „Mindig a beszédet kísérő jelről van szó, jelelésünk a szó kimondásával együtt történik. Már 4-5 hónapos kortól érdemes megismertetni a babajeleket a kicsikkel és azokat már akár 6-7 hónapos koruktól vissza is jelelik. Amit látnak tőlünk, azt tanulják, ráadásul mindezt játékos formában. A baba személyiségétől is függ, mikortól jelel vissza és persze a gyakorlástól” – emelte ki az oktató.

Az édesanyák először maguk sajátítják el a módszert, és otthon megtanítják és gyakorolják a gyermekükkel a babajeleket, amelyeket a családtagok is könnyen megtanulhatnak. Különösen nagy boldogság a családban, ha az apukának, nagyszülőknek is visszajelenek a kisgyermekek. Vannak babák, akik 18 hónapos korukra akár 200-300 jelet is képesek alkalmazni. Észrevétlenül ragad rájuk minden tudás, és ezekkel a jelelésekkel a napi dolgok is könnyebben mennek. Tapasztalható, hogy a kicsi gyerek élvezettel vesz részt mindenféle tevékenységben, mert ezáltal könnyebben megérteti magát a szülővel, a környezetével. A babajelbeszéd alapja a játék, szórakoztató tevékenység és nem munka. Főleg az első gyermekes anyukák számolnak be arról, hogy milyen nagy segítség a gyermek fejlesztésében.

Hosszú távú megfigyelésen alapuló vizsgálatok is igazolják, hogy a babajelbeszéddel kommunikáló gyermekek később a tanulásban is jobb teljesítményt nyújtanak. Mindamellett, a babajelbeszéd erősíti a szülő-gyermek köteléket és hasznos is, mert csökkenti a frusztrációt a szülőkben és nagyszülőkben, hogy próbálják megérteni, miért sír a gyermekük. A gyermek számára pedig azért fontos, mert a jeleléssel képes rá, hogy világosan közölje gondolatait, érzéseit. A jelbeszéd rengeteg mindent „mozgósít” a gyermek agyában, ezáltal a kognitív, nyelvi és érzelmi fejlődésükre is hat. A gyógypedagógiában is alkalmazzák, pl. a Down-szindrómásoknál vagy a megkésett beszédképességű gyermekek fejlesztésében érhető el jó eredmény.

„A beszédfejlődés előtti időszakot támogatjuk meg ezzel a módszerrel” – tette hozzá Nyéki Márta. A babajelbeszéddel kommunikáló gyermekek általában hamarabb és gazdagabb szókinccsel kezdenek el beszélni. Hatása még iskolás korban is érezhető, hiszen a gyerekek könnyebben tanulnak, választékosabban fejezik ki magukat és az idegen nyelv elsajátításában is segít.

„Édesanyaként és pedagógusként is azt vallom, a gyermek bár kicsi, de sokkal többet ért, érez, mint azt gondolnánk. Egyenrangúnak kell őket kezelni és ezáltal ők is jobban együtt tudnak működni velünk” – összegezte az oktató hozzátéve, hogy 6 éves kislánya nem felejtette el a még babakorában édesanyjától elsajátított jelbeszédet, már várja, hogy a néhány hónapos testvérével babajelbeszéddel kommunikálhasson.