1920. január közepén egy győri háziorvos jelentette, hogy egy, a spanyolnátha jellegzetes tüneteivel rendelkező, lázas beteg, mégpedig Hoffmaun Adolf waggongyári igazgató neje járt nála. A szerencsétlen asszonyon a gyors orvosi beavatkozás sem segített, és másnap reggel életét vesztette. A háború idején behurcolt halálos influenzajárvány kétségtelenül újra felütötte a fejét városunkban.
1895 januárjában Scneider Vilmos mosonyi társas-kocsi vállalkozó állandó omnibusz közlekedés létesítésére adott be ajánlatot Győr város tanácsához. Az útvonal egyelőre Újvárosban a Puntigam féle háztól kiindulva, a sétatéren át a Fehér Bárányig szállodáig, és innen a Baross utcán át a vasútállomásig vezetne.
A Bulvár Anno sorozat évzáró részében Liezen-Mayer Sándorról, az 1839. január 24-én, Győrben született művészről, a nagy történelmi pillanatok megörökítőjéről ír Hegedüs Péter.
1894. december 13-én hunyt el városunk híres világjáró szülötte, Xántus János. Ahogy a Győri Hírlap korabeli tudósítója írja: „A megboldogult tudós székely eredetű szülőktől született Csokonyán, Somogymegyében 1825. octóber 5-én.” A győri bencés gimnázium egykori hallgatója honvéd tüzérként vett részt az 1848/49-es szabadságharcban.
1859 decemberében a még csak kilenc esztendős Reindl Ludovika - akit mindenki csak asszonynevén, Blaha Lujzaként ismer - vándorszínész családja elköltözött Győrből, hogy másik városban próbálják megtalálni a szerencséjüket.
„Vár állott, most kőhalom" – Kölcsey ismert verssorát akár az egykor hatalmas méretű, győri várra is kölcsön vehetnénk. Mi vezetett ahhoz, hogy az erődítmény jelentős részét megsemmisítsék? Erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1849. november 24-én ítélték nyolcévi várfogságra az osztrák hatóságok a magyar régészet atyját, a győri bencés gimnázium jeles tanárát, Rómer Flórist – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno következő részében.
1884-ben Győr város képviselői megszavazták egy modern törvényház és fogság felépítését. No persze, városunk természetesen azelőtt is rendelkezett börtönnel, melyet a török kor óta a régi Városháza pincéjében rendeztek be. Itt raboskodott többek között a Jókai regényéből ismert lőcsei fehér asszony is, egészen a lefejezéséig.
1894. november 4-én - bravúros nyomozást követően - országos hírű betörőt fogott el a győri rendőrség – erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1844. október 28-án hunyta le örökre a szemét a magyar szerelmi költészet egyik legjelentősebb alakja, Kisfaludy Sándor, aki Győrben töltötte gyermekkorát.