1895 februárjában a hatóság figyelmeztető táblát helyezett ki a győri belvárost és Nádorvárost összekötő Baross híd elé, mely szerint: „Balra hajts! Sebesen hajtani és más járművek elejt kerülni tilos!”

Történeti források alapján megállapítható, hogy az ókori és középkori Európában általánosan elfogadott volt, hogy az emberek az út bal oldalán közlekedjenek. Talán azért, hogy könnyebben előránthassák a kardjukat, ha a szembejövő esetleg ellenséges szándékkal közelítene. Először a függetlenségét kivívó Egyesült Államokban fordították át a közlekedés irányát a jobb oldalra, és csak idő kérdése volt, hogy a vén kontinensen mikor követik ezt a gyakorlatot. Elsőként a franciák csatlakoztak a forradalom idején, amely szokást aztán a köztudottan balkezes Napóleon katonái terjesztettek el a felvonulási területükön egész Európában. A császár döntésében talán az is szerepet játszhatott, hogy az ősellenség Angliában továbbra is ragaszkodtak a baloldali forgalmi rend fenntartásához. A „jobbra tarts” azonban hamarosan mindenütt győzedelmeskedett. Többek között Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Oroszországban és az osztrák örökös tartományokban is ezt a gyakorlatot vezették be.

Magyarországon azonban a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvény 107. paragrafusa továbbra is a baloldali közlekedést írta elő, ami leginkább a határokon okozott kisebb félreértést és bonyodalmat. Főként a Hatschek Béla műszemkészítő mester által elsőként megvett magyar automobil elterjedését követő években. A német befolyás erősödésének következtében Közép-Európa közútjain egyre több helyen változtatták meg a hajtási irányt. Végül 1941. július 6-án végre – a kontinensen utolsó előttiként – hazánkban is áttértek a jobboldali közlekedésre. Bár Budapesten csak néhány hónappal később, november 9-én lépett életbe az új szabályozás. Az ország lakosságának felkészítését a „Jobbra hajts ABC-je” c. füzetke megjelentetésével segítették. Még így is rengeteg félreértés és baleset történt a következő hónapokban. Főként azért, mert a gyalogos közlekedést nem szabályozták. A Győri Nemzeti Hírlapban 75 évvel ezelőtt, 1945. február 18-án jelent meg egy, a problémás helyzetet jól tükröző hirdetés: „Cseréljék ki a táblát a Baross hídon!” Ismeretes ugyanis, hogy a hidakon is megváltoztatták a gyalogjárók menetirányát, és attól fogva a gyalogosoknak szintén jobboldalon kellett átkelniük. A „Gyalogosok balra” táblát azonban egészen egyszerűen elfelejtették lecserélni.