1895. január 23-án éjszaka tűz ütött ki a Neubauer és Fia czégcsoport győri, Kálvária utcai gyufagyárának fafeldolgozó üzemében. A halmokba rakott gyufaszálak úgy lobbantak fel, mint a puskapor, ami csak gyorsította a lángok terjedését.
1920. január közepén egy győri háziorvos jelentette, hogy egy, a spanyolnátha jellegzetes tüneteivel rendelkező, lázas beteg, mégpedig Hoffmaun Adolf waggongyári igazgató neje járt nála. A szerencsétlen asszonyon a gyors orvosi beavatkozás sem segített, és másnap reggel életét vesztette. A háború idején behurcolt halálos influenzajárvány kétségtelenül újra felütötte a fejét városunkban.
Száztíz éve, 1914. december 27-én hunyt el Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor. 1835. június 26-án született Breznóbányán (ma Brezno, Szlovákia) szepességi szász családban, eredeti neve Carl Otto Herrmann volt. Tizenkét éves koráig csak németül beszélt, bár hétéves korától magyarul tanult. A természet iránt már gyerekként érdeklődött, ideje nagy részét megfigyeléssel és gyűjtögetéssel a szabadban töltötte.
A Bulvár Anno sorozat évzáró részében Liezen-Mayer Sándorról, az 1839. január 24-én, Győrben született művészről, a nagy történelmi pillanatok megörökítőjéről ír Hegedüs Péter.
Új könyv jelenik meg Horváth Edéről, családja sorsáról, életéről, a bemutatójára december 18-án, szerdán délelőtt tíz órakor kerül sor a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Baross út 4.). Ez a könyv nem tanulmány, de nem is csak személyes emlékek tárháza. Nem részletezi a vezérigazgató munkásságának minden állomását, eredményeinek darabszámban, forintban, rubelben, valutában kifejezett értékét. Csupán fel akarjuk vázolni annak az embernek – és elhunyt, valamint élő hozzátartozóinak – a képét, aki igazodási pontként szolgálhatott volna a magyar gazdaságnak a szocializmus éveiben, és bizonyos értelemben ma is. Hajba Ferenc Családi sorsmetszetek (Száz éve született Horváth Ede) című könyvéből most hozzátartozói megszólalásának egy-egy kis részletét közöljük.
1894. december 13-én hunyt el városunk híres világjáró szülötte, Xántus János. Ahogy a Győri Hírlap korabeli tudósítója írja: „A megboldogult tudós székely eredetű szülőktől született Csokonyán, Somogymegyében 1825. octóber 5-én.” A győri bencés gimnázium egykori hallgatója honvéd tüzérként vett részt az 1848/49-es szabadságharcban.
Komlós Andor ügyvezető úr, a Leier Hungária Kft. részéről és Andorka Zsolt, a Győri Ipartörténeti Alapítvány alelnöke látogattak el kedden este a Mélyvíz műsorába, hogy közösen eredjenek Schlichter nyomába.
A Nepomuki Szent János kápolna helyén emlékkereszt állítását tervezi az Arrabona Városvédő Egyesület, a részletekről Szabó Gyula, az egyesület elnöke számolt be portálunknak.
Egészen rendkívüli tárlat csábítja a kultúrakedvelőket a Borsos Miklós Időszaki Kiállítótérbe. A TEGNAP VILÁGA - Győri pillanatkép a millennium korából című kiállítás szombaton nyílt meg, és egészen 2025. február 23-ig várja az érdeklődőket.
Kovács Balázs, a Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Baráti Társaságának vezetője érkezett szerkesztőségünkbe vasárnap reggel és elmondta, hogy minden családi legendáriumban vannak izgalmas történetek, de akadnak vakfoltok is. Lehet, hogy történelmünk nagyjai közelebb vannak hozzánk, mint gondolnánk.