Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, etnográfus, páratlan kvalitásokkal rendelkező előadó, ezúttal egy izgalmas időutazásban részesített minket, melyben megismerhettük az Ecker villa történetét, egyedi voltát. Funkcióját tekintve számtalan lehetőség tárul elénk az ingatlan hasznosítását illetően. Ez egy valódi „győrikum”, egy felbecsülhetetlen érték, nem szabad engedni, hogy teljesen lepusztuljon és visszafordíthatatlan károkat szenvedjen. Erről beszélgetett Herkely Ákos vasárnap reggel a Magunk Köztben docens asszonnyal.
Ecker János német iparos és kereskedő család sarja, német polgár, német anyanyelvűsége ellenére magyarnak, ,, Ungar” -nak tartotta, mondta magát. Híres naplóit német nyelven írta, ahol részben a győri német tájszólást is megörökítette. (Lám Frigyes, 1928)
„Ha meg akarjátok ismerni a XIX. századi Győr hétköznapjait, olvassátok naplómat! Nem voltam sem író, sem költő, csupán vas-és szénkereskedő, de szerettem a művészeteket és pártfogoltam a művészeket.” (Ecker János)
A Pannonhalmi borvidék szerves része Ménfőcsanak, ahol nagy hagyománya volt a szőlőművelésnek. Nem véletlen, hogy ménfői szőlőhegyen építtetett villát és borpincét 1802-ben a győri id. Ecker János vaskereskedő. Az Ecker-villa tulajdonosa aztán fia, Ecker János (1788 – 1852) kereskedő, városi tisztviselő, győri lokálpatrióta, aki sokat tett Győr város ipari, kereskedelmi fejlődéséért, aktívan részt vett, segítette városa közművelődését, zenei és színházi életét. Ő javasolta és választatta például Széchenyi Istvánt a város díszpolgárává 1836-ban. Ecker János a Győr Kazinczy utca 20. szám alatti szülő-és lakóháza mellett sok időt töltött ménfői birtokán, ahol gyakran fogadott hírességeket, mint például Liszt Ferenc.et
Az Ecker-villa falai között Győr kulturális és politikai elitjének több jeles egyénisége megfordult, tehát a győri háza mellett a ménfői lak is a reformkor egyik szellemi találkozóhelye volt. „Ecker nagyon szerette barátait ménfői szőlőjében megvendégelni.
A ménfői vadászlakomákon sohasem hiányzott a pezsgő – írta Lám Frigyes 1928-ban. Híres naplóit, amelyeket a győri értéktár kincsei között tartanak számon, Győrben, illetve részben a ménfői nyaraló kis szobájában írta kecskelábú íróasztalán.
Az épület két szintes, hozzá egy vincellérlakás épült, feltehetően később. Három oldalról ma is fás terület veszi körbe, korábban szép park övezte. A villa előtt és mögött is díszkert volt, ma már csak egy romos kerti pad emlékeztet erre. A házat szőlőbirtok vette körül Ménfő és Csanakhegy határáig, amely a Világosvár hegyvonulatáig terjedt. Az ifjabb Ecker János kiváló borszakértő, borász híres borát, az úgynevezett „ménfői tüzes”- t és „ürmös bor”-át a pincében készítette, tárolta.
A villa győri értéktárba felvételének javaslatában a Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és városépítési tanszékéről dr. Veöres Andrés tanszékvezető egyetemi docens és Kottmayer Tibor mestertanár, műemléki szakmérnök így nyilatkozott:
„ Az épület és a még megmaradt egykori szőlős terület kiemelt kulturális és helytörténeti, valamint táji érték. Értéke messze túlmutat a települési szinten. A győri polgári élet mellett a sokorói szőlővidék jellegzetes épülete pincéjével együtt.
A megmaradt egykori szőlőterület rehabilitációjával, az épület felújításával és méltó használatával Győr és a Sokoróvidék egyik központi műemlékévé válhat az épület, amelyet sokrétű kapcsolatrendszere – kulturális örökség, helytörténeti érték, szőlészeti emlék kultúrtáj, dokumentáltsága, megmaradt tárgyi értékei – szintén meghatároz, predesztinál erre a feladatra. A bemutatás mellett oktatási hasznosítása is meggondolandó, lehetséges.”