Jelentősen felforgatta Magyarország időjárását az a mediterrán ciklon, amely már napok óta térségünk felett örvénylik. A rendszer okklúziós frontja ismét visszakanyarodott fölénk, így végre az ország keleti részein is megérkezett a várva várt csapadék. – írja az Időkép oldala.
Ha húsvét, akkor tojás minden mennyiségben! Még ma is vannak sokan, akik festenek tojást, de az ünnepi asztal étkei közül sem hiányozhat ez az alapanyag, ami fő alkotója számtalan ízletes salátának, hidegtálra kerülő fogásnak. Összevetettük hát, melyik üzlet mennyiért kínálja a portékát!
A RábaRoots fesztivált idén tavasszal rendezik meg először, hagyományteremtő szándékkal. A szervezők célja, hogy Győr és a régió kulturális életében egy olyan, évente visszatérő eseményt alapozzanak meg, amely a népzene, a néptánc és a kortárs irányzatok találkozásának meghatározó fóruma lehet. Egy különleges tehetségkutató is szerepel a programok között!
Hamvazószerdával kezdődik el a nagyböjti időszak szent negyven napja. Jézus Krisztus szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk, és készülünk fel annak a titoknak az átélésére, amikor a kereszten végbe vitte az emberiség megváltásának szent művét.
A farsang világszerte a télbúcsúztatás és a tavaszvárás időszaka. Az ünnepi időszak közös elemei a maszkos felvonulások, karneválok, vidám lakomák és különleges édességek, amelyek jellemzően a nagyböjt előtti utolsó hetekhez kapcsolódnak. Bár az alapgondolat mindenhol hasonló, az egyes országok farsangi szokásai rendkívül sokszínűek, ezért kiváló utazási célpontokat kínálnak ebben az időszakban.
Már jóval a Valentin-nap előtt megvoltak a magyar falvak szerelmi „forgatókönyvei”. Nem csokordobás, nem romantikus vacsora döntött, hanem bálok, kijelölt udvarlási napok, család előtti beszélgetések és titkos jóslások. Hogy miként talált egymásra legény és leány, és milyen hagyományok szabályozták a párválasztást a modern ünnepek előtt, arról Dr. Vehrer Adél, a Széchenyi István Egyetem docense, néprajzkutató beszélt a Győr+Rádióban.
Az idei hideg tél után már nincs messze a tavasz, legalábbis a Xantus János Állatkert örvös medvéi szerint.
Füst, forralt bor illata, rotyogó üstök és élő szó a helyszínről – Gyirmóton hamarosan olyan esemény jön, ahol a hagyományok, az ízek és a közösségi élmény találkoznak.
A farsangi ünnepség Európa‑szerte a vigasság és a bőséges lakomák ideje, amikor a böjt előtt még gazdag, tartalmas ételek kerülnek az asztalra. Ameddig hazánkban a szalagos fánk számít a farsangi időszak legismertebb finomságának, addig más országokban egészen különleges édességek kötődnek hagyományukkal az ünnephez.
A farsang, vagyis a vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak talán legjellegzetesebb étele a fánk. A kelt tésztából készült, zsiradékban sült édesség a 19. században terjedt el, s azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Pánkó, lapótya, herőce, siska, tarkedli, kráfli, csöröge, pampuska – a sokféle elnevezés azt mutatja, hogy hazánk minden tájegységén készítik és fogyasztják. Sőt, bátran mondhatjuk, hogy a környező és távolabbi országokban is ugyanúgy rajonganak érte.