Apák és fiúk
„Anyám szájából édes volt az étel,/apám szájából szép volt az igaz.”
„Anyám szájából édes volt az étel,/apám szájából szép volt az igaz.”
A kereszténység egyik legmélyebb ünnepe a pünkösd. Nem harsány, nem látványos, de annál erőteljesebb. A tanítványok bár együtt maradtak, de féltek és nem tudták, mit kezdjenek a bizonytalansággal. Jézus testben már nem volt velük, és bár ígérte a megerősítést, várakozniuk kellett, s nem tudták, meddig. Végül „megérkezett” a valaha volt legnagyobb erő – Havassy Anna Katalin jegyzete.
Június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és a mai napig feldolgozhatatlan sorstragédia tán még azok számára is, akiket nem érdekel a közélet és a politika, esetleg éppen hiányoztak arról a történelemóráról, ahol a trianoni békediktátum volt a téma. Már ha egyáltalán beszéltek róla, mert sokáig az is tilos volt.
Több olvasónk is szomorúan jelezte felénk, hogy a belvárosban hamarosan ismét bezár egy évtizedek óta nyitva lévő bolt. A népszerű konyhafelszerelési szaküzletről van szó, amely a Czuczor Gergely utcában árul tényleg mindent, ami egy konyhában hasznos lehet. Sőt, annál is többet. Sajnos már nem sokáig. S tényleg nem tudni, mi lesz azzal a világgal, ahol már azzal is elvétve találkozni, hogy az edények anyáról lányra szállnak...
Május utolsó vasárnapján a gyerekeket ünnepeljük. A gyerekeket, akik temérdek feladatot és rengeteg szeretetet adnak.
Ezt a szezont egy ETO-szurkoló sem írta volna alá előre – mert mindegyik át szerette volna élni inkább. Szárnyal az ETO FC, a tabella parádésan néz ki: 31 forduló után 4. helyen áll a csapat.
Van valami varázslatos abban, amikor egy elhagyatott mezőn hirtelen megjelennek az első pipacsok. Nem harsányan, nem tolakodva, csak úgy. Véletlenül odakerülnek, ám olyanok, mint amikor egy festő az utolsó ecsetvonásokkal életet lehel a tájba. A pipacs nem akar több lenni annál, ami: egy szelíd szépség, ami nem marad sokáig. Viszont amíg itt van, minden pillanatot beragyog.
Nem mindig tudjuk, vagy merjük kimondani az érzéseinket. Vagy éppen túl későn tennénk meg. Az „anya” szó nem csak három betű, hanem szinte egy egész világ. Az emlékek, a biztonság, a boldogság, a hála, a bűntudat, és a visszavonhatatlan veszteség egyszerre kavaroghat sokakban anyák napján. Ha valamiért nem tudunk beszélni róla, mi lakozik bennünk, akkor Kovács Kati csodás dalai segíthetnek. Mert talán ő énekel a legszebben a gyermeki érzésekről, az édesanyák felé.
Nem csupán egy nap a naptárban május 4: ez a nap azoké, akik akkor indulnak el, amikor mások hátra lépnek. A tűzoltók védőszentjére, Szent Flóriánra emlékezünk ma, de az ünnep sokkal inkább róluk szól. Azokról, akik ma is készenlétben állnak, mert számukra a szolgálat nem áll meg.
Te mit adsz anyádnak? – kérdezi a nagyra nőtt kamasz társától a tömött buszon. A válaszból kiderül, az ajándék egy óriási bögre lesz, de nem tudja, mi kerüljön bele, virág vagy mikrós süti. A magas egy darabig hallgat, aztán azt mondja: neki nincs pénze, csak egy ölelésre futja majd…