Miután befejeztük a beszélgetést Gémesi Lászlóval, egy magányos zenész képe rajzolódott ki előttem, aki a lemenő nap előtt, gitárral a kezében köszönti a közelgő estét. Egy fiatal utcazenész, aki a dalokban találta meg önmagát, és ebben Győr is segítette.
Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik nehéz életük ellenére is mások boldogulását tartották szem előtt. Markszné Koncz Zsuzsanna számos akadályba ütközött eddig is, de nem adta fel, és sosem engedte el a rászorulók kezét.
Ahány ember, annyi életút. Az életutak pedig megannyi kanyart rejtenek, amik a legváratlanabb pillanatban módosítják az irányt. Fülöpné Dorcsi Rita DSGM-szakgyógytornász több városban élt, mire a sors Győrbe vezette azzal a céllal, hogy másokon segítsen.
Biztosan mindenki találkozott már olyan emberrel, akiből a jóság és a segíteni akarás sugárzik. Szerencsésnek tartom magam, mert nagyon sok ilyen emberrel hozott össze a sors. Legutóbb Beledi Mártával.
Nem mindenki van abban a szerencsés helyzetben, hogy szereti a munkáját. Nem mindenki találja meg azt a hivatást, amit szenvedéllyel képes végezni. Végh Zsuzsanna felszolgálóként dolgozik, és saját bevallása szerint, nincs másik opció a fejében, hogy mit tenne, ha egyszer maga mögött hagyná a vendéglátást.
Mindig is felnéztem azokra, akik azon túl, hogy bátran fordulnak szembe a sors kihívásaival, még arra is marad erejük, hogy sorstársaiknak segítsenek. Tremmelné Kovács Nóra férjével, Ferenccel együtt, 2012-ben hívta életre az Egy a Világunk Alapítványt, hogy támaszt nyújtsanak súlyosan halmozottan sérült lányuknak és társainak.
Takács Gergely családapa, muzsikus és vállalkozó. A feladatok fokozatosan gyűltek az évek alatt, hiszen kezdetben a zene volt, majd elindult a vállalkozásuk, ezt követően pedig megszülettek a gyermekei. Bár a legtöbben az Apnoé zenekar vezetőjeként ismerik, sokoldalú emberként egész életét ugyanazon vezérfonal mentén vezeti végig.
Az ember ősi vágya, hogy gondolatait, érzéseit másokkal is megossza. Az önkifejezésnek számos formája lehet, melyek közül az egyik az írás. Ez egy olyan alkotó folyamat, amely során belsőnk megnyílik, majd a külvilágot kizárva, gondolatainkat formába öntjük. Dömötör István másfél évtizede, egy családi tragédia hatására kezdett el írni, kezdetben azért, hogy a fájdalmát enyhítse.
