A Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Társasága és a Bedécs Gyula Társaság, valamint az ezek működésének intézményi hátteret biztosító Szülőföldünk Honismereti Egyesület megszervezi az V. Győri Hely- és Családtörténeti Műhelykonferenciát. A program a nemzeti gyásznap miatt későbbi időpontban kerül megrendezésre!
1895. április 6-án hajnalban egy feltűnően zaklatottan viselkedő fiatalember szállt le a győri pályaudvaron a fővárosból menetrendszerűen érkező szerelvényről. A peronon csak úgy hemzsegtek a rendőrök, ezért szemébe húzta a kalapját, és megpróbált elvegyülni a többi utas között...
1895. március 21-én az összes hazai napilap szenzációs bűnügyről tudósított. Egy Klopfer Miksa nevű győri postasegédtiszt ugyanis eltűnt a rábízott, rekord összegű pénzzel együtt.
1895. március 21-én a Győri Közlöny írt arról, hogy a Rábaközi Babóth község csak az új találmánynak, a telefonnak köszönhette megmenekülését a Marcal áradásától. Ezen értesítették ugyanis a győri alispánt, hogy időben kezdjék meg a védekezést a falu határában.
1895. március elején Kovács József kőművesmester és segédjei megkezdték a híres győri tűztorony lebontását, amely éppen száz esztendeje meredezett büszkén a magasba a mai Baross utca közepén. Győr város krónikája bizony bővelkedett a tűzvészekben, de sokáig csak ágyúlövésekkel figyelmeztették a lakosságot, ha valahol elszabadult a vörös kakas.
1850. február 24-én látta meg a napvilágot a később Jászai Mari néven sikert sikerre halmozó színésznő a Komárom megyei Ászár uradalmi birtokon, amely akkoriban az Esterházy grófok tulajdonában volt – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
Németh Endre írástudó ember. Évtizedeken át újságíró-szerkesztőként dolgozott, valamint számos irodalmi alkotás és helytörténeti munka fűződik a nevéhez.
1840. február 18-án, Vácott látta meg a napvilágot a nagy tiszteletnek örvendő Holdházy János győri kanonok, főesperes, választott püspök – róla ír Hegedüs Péter.
1710. február 13-án cserélt gazdát a Felvidék egyik legjelentősebb erődje, Lőcse vára, amelyet a hagyomány szerint Korponayné Géczy Julianna juttatott a labancok kezére – róla ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno helytörténeti sorozatban.
1895 februárjában a hatóság figyelmeztető táblát helyezett ki a győri belvárost és Nádorvárost összekötő Baross híd elé, mely szerint: „Balra hajts! Sebesen hajtani és más járművek elejt kerülni tilos!”