Az A-vitamin egy létfontosságú, zsírban oldódó tápanyag, kulcsfontosságú, ha például a látásunkról van szó. Hiányára szervezetünk tartós fáradtsággal, a legyengült immunrendszer miatt gyakori fertőzésekkel, hajhullással, körömtöredezéssel reagál.
Tél végére, tavaszra általában kiürülnek a vitaminraktáraink. Ebben az időszakban tehát kulcsfontosságú, hogy feltankoljunk szervezetünket.
Az A-vitamin a látásban, az immunrendszer megfelelő működésében, a bőr egészségében és a növekedésben szerepet játszó zsírban oldódó vitamin. Erőteljes antioxidáns. Hiánya nagyon ritka, túladagolása viszont komoly veszélyt jelenthet az egészségre.
Az A-vitamin fontos tápanyag, a legismertebb funkciói:
- szürkületi látás elősegítése;
- az immunrendszer támogatása (fehérvérsejtek érése és működése);
- részvétel a sejtek növekedési és osztódási folyamataiban, a csontok és fogak növekedésében;
- bőr egészségének fenntartása;
- egyes daganattípusok, szív- és érrendszeri betegségek ellen is véd.
A-vitaminhiány tünetei
Az A-vitamin hiánya ritka. A szervezet a felesleges mennyiséget zsírban oldva a májban tárolja, akár egy-két évre elegendő mennyiségben.
A-vitamin hiány tünetei:
- fáradékonyság;
- fogékonyság a fertőzésekre;
Jelentős hiánya esetén előfordulhat:
- farkasvakság (éjszakai vakság);
- a szem extrém szárazsága;
- bőr- és hajszárazság;
- gyermekeknél a növekedés leállása
A túladagolás tünetei
Egészséges táplálkozás és kiegyensúlyozott étrend követése mellett az A-vitamin hiányánál nagyobb veszélyt jelent a túladagolása, ami komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. A tünetek és következmények akár egyetlen nagyobb adag A-vitamin bevétele után is jelentkezhetnek
- hányinger, hányás;
- szédülés;
- homályos látás;
- rossz közérzet;
- fejfájás;
- hasmenés.
Napi ajánlott bevitel
A felnőttek számára ajánlott napi A-vitamin beviteli referencia érték: 700-900 mikrogramm (µg). Semmiképp nem ajánlott túllépni a 3000 mikrogrammos mennyiséget!
Mit együnk? – A-vitamin források
- máj, belsőségek;
- tengeri halak;
- tej és tejtermékek;
- tojás.
Béta-karotin források:
- narancssárga zöldségek, gyümölcsök (pl. sárgarépa, sütőtök, édesburgonya, sárgadinnye, sárgabarack);
- zöld színű zöldségek (pl. spenót, sóska, kelfélék, brokkoli).