Az első fagyos reggelek beköszöntével valóságos dejavu érzés kerített a hatalmába, amikor a Dunakapu téri piacon megláttam a hecsedli árust. Hiszen mindez már megtörtént velem, csak akkor még gyerekként anyukámmal kerestük a sűrű, piros lével teli üvegeket kínáló kofát.

Van olyan emlékem is amikor anyám és nagyanyám a bogyókat magozzák és passzírozzák. Évtizedekkel később magam is megpróbáltam. Nos, maradjunk annyiban, azóta egyáltalán nem csodálkozom a sűrítmény és a lekvár borsos árán.

Így viszont nincs más dolgom, mint a csipkebogyó levét felfőzni a cukorral. Három literhez 1,2 kg kristálycukrot keverek. Persze ízlés dolga, van aki kissé savanykásabban, más édesebben szereti. Lassú tűzön, gyakran megkeverve 20-30 percig rotyogni hagyom, majd tiszta üvegekbe töltöm.

Légmentes zárás után az üvegeket 10 percre a fejükre állítom és száraz dunsztban hagyom kihűlni. Lehet beletenni zselésítő- és tartósítószert, én egyiket sem használom.

S hogy a fantasztikus ízvilágon kívül miért érdemes hecsedlit fogyasztani?

A C-vitaminban rendkívül gazdag bogyók erősítik immunrendszerünket, fokozzák a szervezet ellenállóképességét a betegségekkel szemben. A benne lévő antioxidánsok védik a sejteket a külső káros hatásoktól. Ezen kívül tartalmaz A-, B1-, B2-, B5, E-, K- és P-vitaminokat, valamint vasat és magnéziumot. Kitűnő segítség a légúti betegségek megelőzésében és gyógyításában.

Az ízületi panaszokkal küzdőknek is ajánlott a fogyasztása, mert mérsékli a gyulladással járó duzzanatot. Erősíti az erek falát, ezáltal hozzájárul a magas vérnyomás csökkentéséhez. A népi gyógyászat pedig régóta alkalmazza a vérszegénység kiegészítő kezeléseként. Szóval, a csipkebogyó a természet egyik legfinomabb ajándéka a betegségek ellen.