Hirdetés
Valós események alapján

Egy dráma, mely kimaradt a történelemkönyvekből

Fotó: P. Csapucha Adrienn
P. Csapucha Adrienn
2022.01.22. 08:33

Pannonhalmán közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítésen nézhették meg péntek este az érdeklődők a nemrégiben bemutatott Magyar Passió című filmdrámát. Az esten a film rendezőjétől és főszereplőjétől, Eperjes Károlytól, valamint Várszegi Asztrik emeritus főapáttól is kérdezhettek a megjelentek a Kazinczy Ferenc Művelődési Házban.

Hirdetés

Magyarország 1950. Bizonyára mindenkinek más jut eszébe a dátummal kapcsolatban, egy történelmi esemény azonban csak keveseknek, mégpedig az, hogy ebben az évben a kommunista diktatúra erőszakszervezete az ÁVH, kegyetlen támadást indított a szerzetesrendek, az egyházi közösségek ellen. A vészterhes időszak kimaradt a történelemkönyvekből, pedig lenne mit feltárni, és lenne miről beszélni. Talán Eperjes Károly nagyjátékfilmjének köszönhetően végre a figyelem középpontjába kerül a magyar kereszténység egyik legsötétebb időszaka.

A Magyar Passiót néhány héttel ezelőtt mutatták be a mozikban, pénteken pedig Pannonhalmán is megtekinthette a nagyérdemű. Ráadásul az érdeklődők a Kossuth-díjas művésszel, Eperjes Károllyal is találkozhattak, aki a produkció rendezőjeként és főszereplőjeként is betekintést engedett a háttérmunkákba. „Várnai Péter címzetes prépost barátom írt ebből egy színdarabot, és tulajdonképpen ő kért meg rá, hogy rendezzek egy filmet az alkotásból. A tudásom legjavát adtam, bízom benne, hogy felfigyelnek rá, hiszen például a lengyeleknél elképzelhetetlen lenne, hogy a tankönyvek ne tegyenek említést Katyńról. Ez a mi Katyńunk, ez egy lelki, szellemi igény, egy nagy adósság, amit törlesztenünk kell” – mondta az eseményt követően Eperjes Károly a Győr+-nak.

Hirdetés

A művész kérdésünkre azt is elárulta, hogy egészen rövid határidővel készült el a Magyar Passió, mindössze 31 nap alatt leforgatták a filmet. „A barátaim, akik komoly szakmai elismerésekkel büszkélkedhetnek, azt mondták: Szamóca, ebbe ne menj bele, ezt nem lehet megcsinálni. Mi mégis megcsináltuk, az indítástól számítva a 9. hónapra kész volt a film. Ha ezt írásba adja valaki annak idején, nem hiszem el. Úgy látszik ezt így kell csinálni az élet minden területén, a jó dolgok mellé oda kell állni, és a többit rá kell bízni a jó Istenre” – mesélte portálunknak az alkotó, aki azt is elárulta, hogy sok sajnálatos tényező nehezítette a produkció megszületését. Főként a covid, hiszen ő maga kétszer kapta el a koronavírust ez idő alatt, a gyártásvezető, Horváth Attila a vírus áldozata lett, de több színészt is le kellett cserélni a járványhelyzetben.

A valós eseményeken alapuló történetben Leopold atya és Keller főhadnagy párharca áll. Az atya a háború után újjáéledő ferences rendet szeretné felvirágoztatni. A kommunista diktatúra kezdetben kegyes és együttműködő, még elrejtett kegytárgyakat is visszakapnak a szerzetesek. Ám egyik napról  a másikra kezdetét veszi az üldöztetés, Leopold Atyát is letartóztatják és kegyetlen kínvallatások alá vetik. 

1950 nyarán tizenkétezer embert érintett a kommunista államhatalom intézkedése. Az 1949 és 1956 között tartott koncepciós perekben 14 püspököt, több mint 1300 papot, 3100 szerzetest és apácát ítéltek börtönbüntetésre vagy internálásra, 23 férfi és 40 női szerzetesrendet betiltottak, felszámoltak.

Pannonhalmán a bencéseknek sem kegyelmeztek – erről már Várszegi Asztrik számolt be a pénteki találkozón. „A nagy bencés rend 1945-ben 300 fővel büszkélkedhetett. Ezt a számot az üldöztetés idején 74 főre csökkentették, összesen ennyi rendtárs, atya dolgozhatott élhetett Pannonhalmán és Győrött. Bennünket a részleges feloszlatás – noha ez még kegyelmes volt a többihez képest – mérhetetlenül a padlóra küldött. Mégis büszkén mondhatom, hogy a magyar bencés kongregáció ma jelen van Pannonhalmán, Győrött, Bakonybélben, Tihanyban, sőt Sao Paulóban is, emellett 15 egyházközségben és számos iskolában. Az elmúlt 30 esztendőben megpróbáltuk imádkozva, dolgozva, szorgos munkával reorganizálni, újraszervezni a közösségünket” – hangsúlyozta az emeritus főapát, majd kiemelte, hogy mindenkinek szívből ajánlja a filmet, hiszen a hiánypótló magyar dráma tanulságai és tanításai mindannyiunk számára példaértékűek lehetnek.

És nem csak nekünk magyaroknak, hanem bárkinek a világban, ezért több filmfesztiválra is benevezik a produkciót, például a moszkvai vagy a varsói szemlén is bemutatkozhat majd a Magyar Passió. „Sajnos sem a vatikáni, sem a berlini filmfesztiválra nem kellett, de próbálkozunk, hiszen Mel Gibson passióját sem fogadták el a fesztiválokon. Úgy látszik most a komoly, keresztény filmektől rettegnek, de akkor már sok mindent elértünk, majd felfogják, majd felébrednek” – zárta beszélgetésünket a Kossuth-díjas Eperjes Károly.

likeold
a fb oldalunkat