Győrben az 1520-as években jelentek meg a reformáció tanai. A lutheri tanítást a végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba, s korán megszerezték maguknak a jogot, hogy saját prédikátoruk legyen. A lelkészek a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésre, azaz nemcsak prédikáltak, hanem tanítottak is.

A gyülekezet és az iskola élete összefonódik

Mária Terézia uralkodása alatt betiltották az evangélikus egyház működését, és a hívek csak titokban gyakorolhatták vallásukat. II. József 1781-es türelmi rendelete ugyan engedélyezte a protestáns felekezeteknek a templomépítést, de bizonyos korlátozásokkal.

Az Öregtemplomot ennek megfelelően zárt udvarban, torony és harang nélkül építették fel. Terveit Neumayer Jakab kőműves mester készítette, a felülbírálattal Grossmann Józsefet bízták meg. Az építkezés 1784 áprilisában kezdődött, a következő év novemberében pedig fel is szentelték. Az ünnepi prédikációt magyarul az a Ráth Mátyás mondta, aki korábban az első magyar nyelvű hírlapot szerkesztette.

A templom elhelyezése és karzatos belső elrendezése az ez időtájban épült protestáns templomokra jellemző. Hossztengelye megközelítőleg észak-déli irányú, belső tere három hajós, hatszakaszos csarnoktér, az emeleti magasságban körbefutó karzattal. A torony utólagos megépítésére 1933-ban gyűjtést szerveztek. A terv nem valósult meg, mert a kivitelezés annyiba került volna, mint egy új épület.

A szószék oltár Budáról került Győrbe. Az aranyozott díszítésű oltár értékes kegytárgyai, a feszület és a rokokó gyertyatartók ezüstből készültek. Az oltárkép a Getsemáné-kertben haláltusáját vívó Jézust ábrázolja, a festmény Orlai Petrich Soma munkája.

A 1926-ban épült, hazai viszonylatban egyedülálló “Czézár típusú” orgona a XX. század utolsó éveiben teljesen átalakítva újult meg. A modern szerkezetű, hatalmas hangszer jól illeszkedik a belső térhez. A fenyőfából készült padok győri mesterek keze nyomát őrzik és egyidősek a templommal.

 „Az egyházközség a hitéleten kívül diakóniai és oktató-nevelői szolgálatot is végez. Az Insula Lutherana a templom mellett óvodának, általános iskolának, gimnáziumnak, kollégiumnak és szeretetotthonnak ad helyet, ebből következően a gyülekezet élete szorosan kapcsolódik az intézményekhez” – mondja Csorba János, az Öregtemplom lelkésze, akihez a belváros, Révfalu, Bácsa, Sziget és Újváros evangélikus lakossága tartozik.

Ezért olyan alkalmakat szerveznek, melyeken a különböző korosztályokat szólítják meg. A hagyományos, felnőtteknek szóló liturgián kívül a kisebb-nagyobb gyermekek nyelvezetének megfelelően próbálják átadni a tanítást.

Vasárnaponként 10 órakor, valamint az ünnepeken úrvacsorai istentiszteletet tartanak. A tanév során pedig minden hónap első vasárnapján fél kilenckor az óvodásoknak, a másodikon az alsósoknak, a harmadikon a gimnazistáknak, a negyediken pedig a felsősöknek hirdetik Isten igéjét.

A nagyobb ünnepeket a tanárokból, diákokból és szülőkből álló vegyes kórus előadása színesíti. A felső tagozatosok és a gimnazisták számára a tanítási hét áhítattal kezdődik, ahol a zenét tanuló diákok kísérik az ifjúsági énekeket. Rendszeres tartanak bibliaórákat, a baba-mama kör pedig kéthetente szerdánként várja a kisgyermekes anyukákat és csemetéiket.

A kör vezetője egy amerikai misszionárius, aki időközben családot alapított és letelepedett Győrben. Népszerű az Ötórai tea című rendezvénysorozatuk, melynek résztvevői havonta találkoznak a gyülekezeti teremben, hogy meghallgassák a különféle egyházi és közéleti témákkal foglalkozó előadókat.