Újváros harmadik katolikus temploma az Urunk színeváltozása nevet viseli. Az első a mai zsinagóga helyén állt, melyet Zichy István gróf építtetett 1695-ben. A második 1749-től közel száz évig szolgálta a híveket.
Az elmúlt héten a Magyar Ispitával ismerkedhettünk meg Nemes Gábor jóvoltából. A Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője most a Német Ispita történetébe avat be bennünket.
A keresztény ember az Istennel való kapcsolatát családi és egyházi közösségben éli meg, utóbbi szakrális helyszínei a templomok. Az alábbiakban városunk gazdag hitéletéből adunk ízelítőt, a teljesség igénye nélkül.
A győri püspökséget és a ma látható Nagyboldogasszony székesegyház elődjét Szent István alapította 1001-ben. A Püspökvár mellett a város legrégibb és legjelentősebb műemléke, egyben a Győri Egyházmegye főtemploma. Három kincse: a Könnyező Szűzanya kegyképe, a Szent László herma, valamint a vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos sírja.
Az építészet történetében számos olyan épületet ismerünk, melyek meghatároznak egy-egy korstílust, ilyen például a Notre Dame, a Szent Péter Bazilika, vagy az Eiffel-torony. A magyarországi 17. századi barokk építészet első ikonikus példája a győri Loyolai Szent Ignác bencés templom. S hogy miért éppen a Jézus Társasága rendalapítójáról nevezték el?
A szabadhegyi református templom alapkövét a rendszerváltással szinte egyidőben, 1990 tavaszán tették le. A lelkesedés óriási volt, az alapok ásásánál annyian összejöttek, hogy egy emberre csupán 40-50 centinyi terület jutott. A következő év őszére álltak a falak, elkészült a tetőzet, így karácsonykor már a fűtetlen, vakolatlan, berendezés nélküli templomban tartották az első istentiszteletet.
Bármilyen hihetetlen, a Simor János püspök terén megbúvó kis szigeti templomot a győriek többsége nem ismeri. Dr. Lukácsi Zoltán kanonok-plébános szerint sokan csak esküvőn vagy más eseményen csodálkoznak rá, milyen kincset rejt a városrész.
A ménfői Nagyboldogasszony templom építése az élő hit, a közösségi összefogás és áldozatvállalás szimbóluma. Málnából épült templomnak is hívják, mert a háborút követő években a helybéliek elhatározták: ha jó lesz a málnatermés, annak teljes bevételét a templom építésére adják.
Győrben az 1520-as években jelentek meg a reformáció tanai. A lutheri tanítást a végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba, s korán megszerezték maguknak a jogot, hogy saját prédikátoruk legyen. A lelkészek a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésre, azaz nemcsak prédikáltak, hanem tanítottak is.
Révfalu egyhajós barokk temploma az egykori katonai sütőház helyén épült 1754-ben. Műemlék kincse a sok viszontagság után is eredeti formájában fennmaradt főoltár, melynek fókuszában a Szentháromságot – a templom titulusát – megjelenítő oltárkép ragyog, cselekvően ábrázolva a háromszemélyű istenséget.