Egy korabeli metszet tanúsága szerint Kismegyeren már a napóleoni csata idején állt a régi temető-kápolna. Győr mai városrésze egykor mezőgazdasági terület volt, a bencések birtokaihoz tartozott, ahol mindössze 15-20 család élt és dolgozott. Így nem meglepő, hogy Kismegyer lelkipásztori szolgálatát napjainkban is a pannonhalmi bencés rend látja el.
A Szent Orsolyáról nevezett nővérek 1726 nyarán érkeztek Győrbe, s pár hét múlva megkezdték oktató-nevelő munkájukat. A mai Apáca utcában található rendházuk három évvel később készült el. A zárdához természetesen kápolna is tartozott, mely az Álom közre nyílt és a városban élő polgárok is szívesen látogatták. Így néhány évtized múlva felmerült az igény egy új templomra.
1933. szeptember 17-én avatták fel Újvárosban a Trianon telepet. Azért nevezték így, mert az országcsonkítás után menekültek, illetve a gazdasági válság miatt elszegényedett emberek telepedtek le a környéken. Egy idő után néhányan önerőből, engedélyek nélkül építkezni kezdtek.
A levéltári adatok szerint a győri káptalan a vár töröktől való visszafoglalása után rácokat telepített Újvárosba, ahonnan a harcok során az eredeti lakosság egy része elmenekült, illetve elpusztult. A rácok főként a mostani Bálint Mihály utca jellegzetes paraszt-barokk házaiban éltek, jobbára kereskedéssel és áruszállítással foglalkoztak. A különböző stílusjegyeket hordozó Szent Miklós templomot a szerb ortodox közösség 1727-ben építette. A régi győriek tudatában azóta is Rác templomként él.
1944. május 7-én szentelte fel Kapi Béla dunántúli egyházkerületi püspök a nádorvárosi evangélikus templomot. Építésére már a húszas években felmerült az igény Győr déli részének dinamikus fejlődése miatt. A nemes célra a város közgyűlése telket biztosított az evangélikus egyházközség részére, ám az építkezés csak 1940 nyarán kezdődhetett meg. A templom tervezője Sándy Gyula építészmérnök volt, a kivitelezési munkálatokat Káldy Barna építőmester irányította.
Újváros harmadik katolikus temploma az Urunk színeváltozása nevet viseli. Az első a mai zsinagóga helyén állt, melyet Zichy István gróf építtetett 1695-ben. A második 1749-től közel száz évig szolgálta a híveket.
Az elmúlt héten a Magyar Ispitával ismerkedhettünk meg Nemes Gábor jóvoltából. A Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője most a Német Ispita történetébe avat be bennünket.
A keresztény ember az Istennel való kapcsolatát családi és egyházi közösségben éli meg, utóbbi szakrális helyszínei a templomok. Az alábbiakban városunk gazdag hitéletéből adunk ízelítőt, a teljesség igénye nélkül.
A győri püspökséget és a ma látható Nagyboldogasszony székesegyház elődjét Szent István alapította 1001-ben. A Püspökvár mellett a város legrégibb és legjelentősebb műemléke, egyben a Győri Egyházmegye főtemploma. Három kincse: a Könnyező Szűzanya kegyképe, a Szent László herma, valamint a vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos sírja.
Az építészet történetében számos olyan épületet ismerünk, melyek meghatároznak egy-egy korstílust, ilyen például a Notre Dame, a Szent Péter Bazilika, vagy az Eiffel-torony. A magyarországi 17. századi barokk építészet első ikonikus példája a győri Loyolai Szent Ignác bencés templom. S hogy miért éppen a Jézus Társasága rendalapítójáról nevezték el?