Bármilyen hihetetlen, a Simor János püspök terén megbúvó kis szigeti templomot a győriek többsége nem ismeri. Dr. Lukácsi Zoltán kanonok-plébános szerint sokan csak esküvőn vagy más eseményen csodálkoznak rá, milyen kincset rejt a városrész.
A ménfői Nagyboldogasszony templom építése az élő hit, a közösségi összefogás és áldozatvállalás szimbóluma. Málnából épült templomnak is hívják, mert a háborút követő években a helybéliek elhatározták: ha jó lesz a málnatermés, annak teljes bevételét a templom építésére adják.
Győrben az 1520-as években jelentek meg a reformáció tanai. A lutheri tanítást a végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba, s korán megszerezték maguknak a jogot, hogy saját prédikátoruk legyen. A lelkészek a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésre, azaz nemcsak prédikáltak, hanem tanítottak is.
Révfalu egyhajós barokk temploma az egykori katonai sütőház helyén épült 1754-ben. Műemlék kincse a sok viszontagság után is eredeti formájában fennmaradt főoltár, melynek fókuszában a Szentháromságot – a templom titulusát – megjelenítő oltárkép ragyog, cselekvően ábrázolva a háromszemélyű istenséget.
A történelmi viharok következtében a reformátusok 1784-ben építhettek templomot a jelenlegi újvárosi telkükön, de mivel ennek se tornya nem volt, és nem is a főutcára nyílt, ezért elhatározták, újat építenek.
A Szent Imre templom és a hozzá tartozó plébánia több mint nyolcvan éve meghatározó szerepet tölt be a katolikus hitéletben.