Július 16-a a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe, vagyis a győri karmelita templom búcsúnapja is. Az Ószövetségben olvashatjuk: Illés próféta a Kármel hegyén mutatta be égőáldozatát, hogy bebizonyítsa: az Úr az egyetlen és igaz isten. A 12. században a hegyen lakó remeték kápolnát építettek, így alakult meg a Szűzanya oltalmában élő karmelita rend.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Két évvel később Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatékából megvásárolták Győrben a Perger-féle házat, amit ideiglenes kolostorrá alakítottak. A végleges rendház építését 1732-ben fejezték be. A templom alapkövét 1721-ben helyezték el és 1725-ben szentelték fel – olvashatjuk történetükben.
Több évtizedes várakozás, sok gyűjtés és nagylelkű felajánlás, valamint rengeteg kétkezi munka eredményeként 1958-ban teljesült a kisbácsai hívek álma: felépült a templomuk. A balatoni vöröskőből épült templom terveit Árkay Bertalan készítette. A harangtornyot azonban csak fél évszázaddal később, 2008-ban építették hozzá, Petrovicz Attila tervei alapján. A toronyba három harang költözött, melyek Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester munkái.
A ménfőcsanaki evangélikus templom tavaly ünnepelte 65 évfordulóját. Bár már a negyvenes években szerették volna megkezdeni az építést, erre még sokat kellett várniuk. Ennek ellenére megindították a pénz és az építőanyag gyűjtést.
Egy korabeli metszet tanúsága szerint Kismegyeren már a napóleoni csata idején állt a régi temető-kápolna. Győr mai városrésze egykor mezőgazdasági terület volt, a bencések birtokaihoz tartozott, ahol mindössze 15-20 család élt és dolgozott. Így nem meglepő, hogy Kismegyer lelkipásztori szolgálatát napjainkban is a pannonhalmi bencés rend látja el.
A Szent Orsolyáról nevezett nővérek 1726 nyarán érkeztek Győrbe, s pár hét múlva megkezdték oktató-nevelő munkájukat. A mai Apáca utcában található rendházuk három évvel később készült el. A zárdához természetesen kápolna is tartozott, mely az Álom közre nyílt és a városban élő polgárok is szívesen látogatták. Így néhány évtized múlva felmerült az igény egy új templomra.
1933. szeptember 17-én avatták fel Újvárosban a Trianon telepet. Azért nevezték így, mert az országcsonkítás után menekültek, illetve a gazdasági válság miatt elszegényedett emberek telepedtek le a környéken. Egy idő után néhányan önerőből, engedélyek nélkül építkezni kezdtek.
A levéltári adatok szerint a győri káptalan a vár töröktől való visszafoglalása után rácokat telepített Újvárosba, ahonnan a harcok során az eredeti lakosság egy része elmenekült, illetve elpusztult. A rácok főként a mostani Bálint Mihály utca jellegzetes paraszt-barokk házaiban éltek, jobbára kereskedéssel és áruszállítással foglalkoztak. A különböző stílusjegyeket hordozó Szent Miklós templomot a szerb ortodox közösség 1727-ben építette. A régi győriek tudatában azóta is Rác templomként él.
1944. május 7-én szentelte fel Kapi Béla dunántúli egyházkerületi püspök a nádorvárosi evangélikus templomot. Építésére már a húszas években felmerült az igény Győr déli részének dinamikus fejlődése miatt. A nemes célra a város közgyűlése telket biztosított az evangélikus egyházközség részére, ám az építkezés csak 1940 nyarán kezdődhetett meg. A templom tervezője Sándy Gyula építészmérnök volt, a kivitelezési munkálatokat Káldy Barna építőmester irányította.
Újváros harmadik katolikus temploma az Urunk színeváltozása nevet viseli. Az első a mai zsinagóga helyén állt, melyet Zichy István gróf építtetett 1695-ben. A második 1749-től közel száz évig szolgálta a híveket.