Újváros harmadik katolikus temploma az Urunk színeváltozása nevet viseli. Az első a mai zsinagóga helyén állt, melyet Zichy István gróf építtetett 1695-ben. A második 1749-től közel száz évig szolgálta a híveket.
A helytörténeti írásokból tudjuk, hogy Bácsa első templomát 1773-ban a Fájdalmas Szűz tiszteletére emelték. A falu ekkor még a szomszédos Vámos plébániájához tartozott, az önálló plébánia megalapítására csak 1848-ban került sor.
A Rákóczi Ferenc utcában megbújó kis templom érdekes történetébe Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője avat be bennünket.
A keresztény ember az Istennel való kapcsolatát családi és egyházi közösségben éli meg, utóbbi szakrális helyszínei a templomok. Az alábbiakban városunk gazdag hitéletéből adunk ízelítőt, a teljesség igénye nélkül.
A győri püspökséget és a ma látható Nagyboldogasszony székesegyház elődjét Szent István alapította 1001-ben. A Püspökvár mellett a város legrégibb és legjelentősebb műemléke, egyben a Győri Egyházmegye főtemploma. Három kincse: a Könnyező Szűzanya kegyképe, a Szent László herma, valamint a vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos sírja.
Győrben az 1520-as években jelentek meg a reformáció tanai. A lutheri tanítást a végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba, s korán megszerezték maguknak a jogot, hogy saját prédikátoruk legyen. A lelkészek a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésre, azaz nemcsak prédikáltak, hanem tanítottak is.
Szabadhegy egykor önálló település volt, ahová 18. század közepén már rendszeresen jártak a székesegyházi káplánok misézni. Az ekkori templomról nincsenek adatok. 1789-ben Farkas Márton végrendeletében minden vagyonát a szabadhegyi plébánia megalapítására hagyta.
Államalapító Szent István királyunk ünnepe alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Berkes Gyula, a győr-nádorvárosi Szent Kamillus Plébánia plébánosa, több mint négy évtizedes papi szolgálata és oktatói munkája, különösen Győr és Nádorváros területén folytatott értékes közéleti tevékenysége elismeréseként.
Nem meglepő módon, Szentiván legrégebbi épülete a barokk templom, melynek építése 1743-ban fejeződött be. Harminchat méter magas tornyára 1760-ban helyezte fel a keresztet Fetz Marius mester. A templom titulusát, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép Climes G. alkotása. A keresztúti képeket a bécsi Deiller József cége készítette. 1859-ben a falu szülötte, Molnár Vid kapucinus szerzetes egy értékes Szűz Mária képet adományozott a templomnak, mely később máshová került.
A nádorvárosi Szent Kamillus templom története számos érdekességet rejt. Bár copf stílusban épült, de Kálvária utcai homlokzata klasszicista jegyeket hordoz.