Az 1773-ban épült csanaki Szent Kereszt templom lelkipásztori szolgálatát kezdetektől a pannon-halmi bencések látják el, mivel birtokaik voltak a településen és környékén. Az egyházközség megalapítása hivatalosan 1787. szeptember 15-én történt, erről a szerzetesi levéltárban őrzött ala-pító okirat tanúskodik.
A Szent Orsolyáról nevezett nővérek 1726 nyarán érkeztek Győrbe, s pár hét múlva megkezdték oktató-nevelő munkájukat. A mai Apáca utcában található rendházuk három évvel később készült el. A zárdához természetesen kápolna is tartozott, mely az Álom közre nyílt és a városban élő polgárok is szívesen látogatták. Így néhány évtized múlva felmerült az igény egy új templomra.
A levéltári adatok szerint a győri káptalan a vár töröktől való visszafoglalása után rácokat telepített Újvárosba, ahonnan a harcok során az eredeti lakosság egy része elmenekült, illetve elpusztult. A rácok főként a mostani Bálint Mihály utca jellegzetes paraszt-barokk házaiban éltek, jobbára kereskedéssel és áruszállítással foglalkoztak. A különböző stílusjegyeket hordozó Szent Miklós templomot a szerb ortodox közösség 1727-ben építette. A régi győriek tudatában azóta is Rác templomként él.
1944. május 7-én szentelte fel Kapi Béla dunántúli egyházkerületi püspök a nádorvárosi evangélikus templomot. Építésére már a húszas években felmerült az igény Győr déli részének dinamikus fejlődése miatt. A nemes célra a város közgyűlése telket biztosított az evangélikus egyházközség részére, ám az építkezés csak 1940 nyarán kezdődhetett meg. A templom tervezője Sándy Gyula építészmérnök volt, a kivitelezési munkálatokat Káldy Barna építőmester irányította.
Újváros harmadik katolikus temploma az Urunk színeváltozása nevet viseli. Az első a mai zsinagóga helyén állt, melyet Zichy István gróf építtetett 1695-ben. A második 1749-től közel száz évig szolgálta a híveket.
A helytörténeti írásokból tudjuk, hogy Bácsa első templomát 1773-ban a Fájdalmas Szűz tiszteletére emelték. A falu ekkor még a szomszédos Vámos plébániájához tartozott, az önálló plébánia megalapítására csak 1848-ban került sor.
A Rákóczi Ferenc utcában megbújó kis templom érdekes történetébe Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ intézményvezetője avat be bennünket.
A keresztény ember az Istennel való kapcsolatát családi és egyházi közösségben éli meg, utóbbi szakrális helyszínei a templomok. Az alábbiakban városunk gazdag hitéletéből adunk ízelítőt, a teljesség igénye nélkül.
A győri püspökséget és a ma látható Nagyboldogasszony székesegyház elődjét Szent István alapította 1001-ben. A Püspökvár mellett a város legrégibb és legjelentősebb műemléke, egyben a Győri Egyházmegye főtemploma. Három kincse: a Könnyező Szűzanya kegyképe, a Szent László herma, valamint a vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos sírja.
Győrben az 1520-as években jelentek meg a reformáció tanai. A lutheri tanítást a végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba, s korán megszerezték maguknak a jogot, hogy saját prédikátoruk legyen. A lelkészek a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésre, azaz nemcsak prédikáltak, hanem tanítottak is.