Kétszer evezte át az Atlanti-óceánt, kétszeres Grönland-átkelő, elérte a Déli sarkot, ultrafutó világbajnok és öt könyv szerzője – Rakonczay Gábor kalandjairól ezúttal a Győr+ TV-ben mesélt.

Élete utolsó expedícióján ismét kenuval kelt át az Atlanti-óceánon az életveszélyes küldetéseiről ismert magyar extrémsportoló Rakonczay Gábor, aki ezúttal Kárpát Zsolt vendége volt a Hello Győr című műsorban.

„A két szólókenus óceánátevezést nem lehet összehasonlítani a többi expedícióval, a veszélyfaktor itt a legnagyobb. Ez még az extrém túrák között is egy másik dimenzió. Hiába készül fel az ember százszázalékosan, és hiába van százszázalékos állapotban a hajó is, nagyon komoly meglepetések érhetik az embert. Márpedig egy ilyen hosszú túrán biztosan akadnak nagyon kemény helyzetek, erre kell felkészülni” – kezdte a beszélgetést a kétszeres Guinness-rekorder sportoló.

„A kenum úgy nézett ki, mint egy túlélőkapszula: alig volt szélesebb egy méternél. Egy kormánylapát és egy pici tőkesúly volt rajta, hogyha a nyílt vízen felborul, vissza tudjon állni alaphelyzetbe. Volt egy pici kabin is, ahova be tudtam bújni. Ide volt bepakolva a 80 napra való élelem. December 23-án indultam Európából, a Kanári szigetekről és végül március 8-án kötöttem ki Amerikában. Összesen hetvenöt napot töltöttem a nyílt óceánon teljesen egyedül, kísérő hajó nélkül. Több mint 5000 kilométert tettem meg kézi erővel kelet felől nyugati irányba” – elevenítette fel a második óceánátkelése legfontosabb részleteit Rakonczay Gábor.

„Napfelkelte előtt két órával keltem, és nekiálltam evezni, naponta átlagosan 15-16 órát. Amikor ettem, jobb híján a lábammal irányítottam a hajót. Késő éjszaka volt, mire visszamentem a kabinba, de csak úgy aludtam félálomban, hogy még érzékeljem, mi történik körülöttem. Ezek voltak a legveszélyesebb időszakok, hiszen társ nélkül nem volt senki, aki ilyenkor kontrollálta volna a hajót.”

„Ha viszont rossz volt az idő, a kabinból sem tudtam kijönni, és folyamatosan kapaszkodnom kellett, hogy ne törjem össze magam, miközben métereket liftezett a kenu a háborgó óceánon. Összesen hat borulásom volt, amiből kétszer kint voltam a fedélzeten. Az édesvizet magam állítottam elő, és a kisebb-nagyobb szerelések és egyéb teendők mellett nagyjából hat órát töltöttem alvással, szerencsés esetben” – tette hozzá az extrémsportoló.

„Ebben a műfajban nem nagyon szokás visszavonulni, de én úgy döntöttem, hogy én akarom meghatározni, mikor és milyen módon zárom le az életemnek ezt a szakaszát. Ez az utolsó túrám kerek egész lett, rajzolni sem lehetne szebbet. Előbb-utóbb úgyis hibázik az ember, sokkal elegánsabb előre eldönteni, mikor hagy fel az ember az ilyen expedíciókkal, mintha valamilyen külső körülmény kényszerítene rá. Az ultrafutást azért a sportok közül megtartom, ott még vannak elérendő céljaim” – zárta a beszélgetést Rakonczay Gábor.