2023. október 5. és 7. között Győrben tart konferenciát a Magyar Táplálkozástudományi Társaság. Az eseményen orvosok, dietetikusok, kutatók, élelmiszertechnológiával és marketinggel foglalkozó szakemberek vesznek részt. Dr. Dézsi Csaba András polgármester ebből az apropóból a városházán fogadta dr. Rurik Imrét, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnökét, illetve Antal Emese dietetikust, szociológust, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság titkárát.
A város vezetője elvállalta a fővédnökséget, de abban is tud segíteni a szervezőknek, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház orvosait és egészségügyi dolgozóit delegálja az eseményre. Fontos az is, hogy a győri Széchenyi István Egyetem Egészségtudományi Karán oktató tanárok és a hallgatók is részt vegyenek a konferencián. Az eseményen belül lakossági programra is sor kerül, így a győriek sok mindent megtudhatnak az egészséges táplálkozásról. Az Egészségpiac című rendezvénnyel együtt ismeretterjesztő előadásokat tartanak, és persze tanácsadás, illetve szűrővizsgálat is lesz majd.
„A polgármester úr örült annak, hogy a Magyar Táplálkozástudományi Társaság erre az évre esedékes vándorgyűlésének helyszínéül Győrt választottuk. Megígérte, hogy az itt már régóta működő Egészségpiac és egyéb más, a lakosság egészségtudatosságát segítő rendezvények lebonyolításában segít nekünk. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság nagyon széles szakmai portfóliót képvisel. Mi, orvosok kisebbségben vagyunk benne, rajtunk kívül mezőgazdasággal és növényfejlesztéssel, állattenyésztéssel, élelmiszertechnológiával, kereskedelemmel és marketinggel foglalkozó szakemberek is tagjai a társaságnak. A célunk az, hogy tegyünk a magyar emberek egészséges táplálkozásáért. Ennek nagyon fontos része a kommunikáció, ezért fórumszerű rendezvényeket tartunk” – nyilatkozta dr. Rurik Imre a Győr+ Médiának.
A professzor hozzátette, a társadalom jelentős része sajnos egészségtelenül táplálkozik.
„Általában azt látjuk, hogy akik fiatalabbak, azok egészségtudatosabbak. Akik idősebbek, és vannak olyan betegségeik, amelyek valamilyen szinten köthetők a táplálkozáshoz, kevésbé fogékonyak az egészségtudatos életmódra” – árulta el a szakember.
Antal Emese szerint a különböző statisztikák sajnos alátámasztják, hogy a magyar emberek túlnyomó többsége helytelenül táplálkozik.
„A krónikus, nem fertőző betegségek nagy része az életmódunkkal, így a táplálkozásunkkal is összefügg. Fele annyi zöldséget és gyümölcsöt eszünk, mint az ajánlott érték. Háromszor-négyszer annyi sót fogyasztunk, mint amennyit kellene. A rostfogyasztásunk alacsony, a zsiradékokból viszont sokkal többet viszünk be a szervezetünkbe. Ezzel párhuzamosan, ha az elhízással és a túlsúllyal kapcsolatos statisztikát nézzük, megdöbbentő adatokat láthatunk. A 2019-es kimutatások alapján a magyar férfiak 77 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a nőknél ez a szám 60 százalék. A magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR megmondja, melyik élelmiszercsoportból mennyit kellene ennünk. Ennek a tányérnak a fele zöldség vagy gyümölcs, körülbelül 30 százaléka gabonafélékből áll, lehetőség szerint teljes kiőrlésűekből. A maradékhoz pedig a fehérjetartalmú ételek, mint a tojás, a húsok, halak és a tejtermékek tartoznak. Mindent megteszünk, hogy kialakítsuk idehaza a megfelelő táplálkozási kultúrát” – mondta Antal Emese.
A dietetikus és szociológus reméli, hogy az októberi programoknak köszönhetően a Győrben és a város környékén élő szakemberek olyan tudást kapnak majd a táplálkozástudományról, amelyet a napi praxisukban, a betegeik és a hozzájuk fordulók javára tudnak majd kamatoztatni.
„Emellett abban is bízunk, hogy a lakosság körében növekszik az egészségtudatosság, és a szélsőséges diéták helyett az egészséges táplálkozást követik majd az emberek” – tette hozzá Antal Emese.
Napjainkban egyre többször esik szó az alternatív táplálkozási lehetőségekről, mint például a rovarevésről. A dietetikus erről a témáról is elmondta a véleményét.
„Nagyon megosztó a téma. Nyilván az európai, így a hazai kultúrától egyelőre fényévnyire van, ízlés kérdése, hogy ki hajlandó fogyasztani. Ugyanakkor nem véletlenül jött elő, s beszélnek róla olyan sokat. Egyre gyarapszik a bolygónk lakossága. A kutatók alternatív élelmiszereket keresnek, amelyek a környezetünket jobban óvják. Főleg a fehérjeforrást kell biztosítani. Azt látjuk, hogy az állattenyésztés nagyobb terhet ró a környezetre, s nagy az ökológiai lábnyoma. Sajnos ez egy komoly probléma. Így jöhetnek képbe a rovarok, amelyek igénytelenek, olcsók, jó a fehérjeösszetételük, és magas a rosttartalmuk. Ráadásul azoknál a rovaroknál, amelyeket erre a célra tenyésztenek, nagyon komoly szabályokat kell betartani, amelyek a biztonságunkat, az egészségünket védik” – magyarázta Antal Emese.