Hirdetés

Tankönyvírók között a Széchenyi-egyetem oktatója

Fotó: Májer Csaba József
Czeiner-Szücs Anita
2020.04.06. 17:50

Új technika tankönyvből tanulhatnak szeptembertől az általános iskolás diákok. A kerettanterv véleményezése után a tankönyvíró munkacsoportban való részvételre is felkérték a Széchenyi István Egyetem oktatóját, dr. Halbritter András Albertet. Az Apáczai Csere János Kar docense – az iskolakertek modul egyik kidolgozója – rámutatott, a mostani válsághelyzet is bizonyítja, az öngondoskodás alapjainak elsajátítása nemzetbiztonsági kérdés is lehet.

Hirdetés

Technika és tervezés az új neve a technika tantárgynak, amely modern szemlélettel, nemzetközi jó gyakorlatokra építve került be az új Nemzeti Alaptantervbe. Az újdonságokkal felmenő rendszerben ismerkedhetnek meg az 1–7. osztályos diákok.

A kerettanterv véleményezésére a Technikatanárok Egyesülete, a tankönyvírásban való részvételre az Oktatási Hivatal kérte fel a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának oktatóját, dr. Halbritter András Albertet, aki a kerti modult dolgozta ki Fodorné Magyar Ágnes debreceni tanárral, iskolakerti mentorral. A felkérés nem véletlen, hiszen a győri Természettudományi Tantárgy-pedagógiai Tanszéket vezető egyetemi docens fő kutatási területe az iskolakert és a külső tanulási környezet szerteágazó lehetőségei. Tevékenysége nyomán az Apáczai-karon elsőként hozták vissza a magyar felsőoktatásba az iskolakerti munkára felkészítést.

Hirdetés

Az oktató szerint az új tankönyvben – amelyből már szeptembertől tanulhatnak a diákok – a sok elméleti tantárgyat próbálják gyakorlatias és gazdasági ismeretekkel kiegészíteni, a kerettantervnek megfelelően. Az 5–7. évfolyamon az iskola a tantárgy négy moduljából választhat egyet: ezek egyike az iskolakerti modul, ám az egész könyvet áthatja a valóságalapú, tevékenykedtető pedagógia.

Kifejezett cél, hogy csak tankönyvből ne is lehessen tanítani ezt a tárgyat. „Fontos, hogy az iskolások megtapasztalják a kétkezi munkát, ismerjék az öngondoskodás alapvető elemeit, mint a befőzés, a varrás vagy a veteményezés”

– sorolta a példákat dr. Halbritter András Albert, aki szerint a világjárvány okozta kihívások alátámasztják sokak meglátását, miszerint az iskolakertekben és a technikaórákon megszerezhető tudás egy válság esetén nemzetbiztonsági kérdés is.

Az iskolakertek létrehozásának tizennyolcadik századi életre hívó gondolata, hogy a gyerekek elsajátítsák a gazdálkodás alapjait, és megtanulják fenntartani magukat, továbbra is aktuális, bár már nem ez az iskolakertek fő célja.

A gazdálkodás tudománya, a háztáji fenntartása sokaknak azonban a megélhetés kiegészítését jelenti. Nem mindegy, hogy válsághelyzetben a társadalomnak mekkora része képes élelmiszertermelésre” – mutatott rá a szakember.

Konfliktuskezelés az iskolakertben

Az iskolakert mozgalom a reneszánszát éli: a tantervekben is előtérbe került a fenntarthatóság és környezeti nevelés, amely segítségével a természet iránti érzelmi elköteleződés, gondoskodó magatartás alakulhat ki. Számtalan fejlesztő, stresszoldó, konfliktuskezelő és terápiás lehetőséget is magában rejt a kerthez kötődő modul, amelynek segítségével – a tankönyv egész struktúrájához hasonlóan – az évszakok váltakozásával összhangban tanulhatnak a diákok. Sok a csoportmunka, az iskolakert különösen jó lehetőségeket ad olyan társas készségek fejlesztésére, mint az együttműködés, a közös tervezés. E készségeket a munkaközvetítők is egyre fontosabbnak tartják.

„A kerti feladatoknak köszönhetően előtérbe kerül a tervező, problémamegoldó gondolkodás. A gyerekek a gyakorlatban tapasztalhatják meg például a mértékegység-átváltásokat és saját szemükkel láthatják a környezetismeret-órán tanultakat. Ez az elméletben tanultak mély megértését, rögzítését teszi lehetővé” – érvelt még az iskolakertek mellett az oktató, aki éppen beszélgetésünk napján küldte el nyomdai előkészítésre a tankönyv rá vonatkozó részeit.

A győri Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolában a magaságyások készülnek

A digitalizáció és a technikaóra

Dr. Halbritter András Albert kitért arra is, hogy az iskolakerti modul, de az új Technika és tervezés tankönyv feladatait is úgy találták ki, hogy azok kompenzálják a gyerekek túlzott digitális eszközhasználatát. Példaként említette, hogy a térlátás nem fejlődik a képernyők előtt, de a kétkezi munkákkal ez is jelentősen javítható.

„Nehezen tudok elképzelni motortervező mérnököt vagy járműipari munkást jó térlátás nélkül. Másrészt viszont nem hagyhattuk figyelmen kívül a diákok és a munkaerőpiac digitalizációs igényeit, ezért a könyvben teszünk ajánlásokat olyan alkalmazásokra, amelyek jól használhatóak a feladatmegoldások közben. Ilyen például az a mobiltelefonos applikáció, amely egy ágyásra kijelölt hely éves benapozottságát mutatja meg, s így a veteménynek megfelelőbb helyet választunk ki.

Az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola Ökomanók szakkörével az iskolakerti foglalkozásokon telefonos alkalmazással követjük a talajszondák által mért talajhőmérséklet és -nedvességértékeket. Jövőre a szakkörön kívül már a gyakorlóiskolai technika és tervezés óráin is kipróbálhatjuk mindezt” – árnyalta a képet az elismert szakember, aki szakértőként dolgozik a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetségben is.

Tanácsok a távoktatás idején

A magyar iskolakert-hálózatot három iskolakertvezető és az Iskolakertekért Alapítvány fogja össze, dr. Halbritter András Albert közéjük tartozik. Az alapítvány a távoktatás idején abban kínál segítséget, hogy a kis kertészek ne maradjanak feladatok nélkül. Ezért honlapjukon házifeladat-ötletekkel segítik a szülőket és azokat a pedagógusokat, akiknek iskolakertje tantárgyi keretekben működik.

Utóbbiaknak online ötlettárukban pedig ahhoz is adnak tanácsokat – a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesülete praktikái mentén –, hogyan tudják elkerülni, hogy az eddig szépen felépített és gondozott iskolakertek elgyomosodjanak, tönkremenjenek.

Kapcsolódó témák: #Győr | #Oktatás | #Széchenyi István Egyetem |
likeold
a fb oldalunkat