Dr. Dézsi Csaba András, Győr város polgármestere sokszínű egyéniség, aki a városért végzett munkássága miatt Győrben a díszpolgári, országosan a Magyar Tisztikereszt kitüntető címet kapta meg. Reneszánsz ember a barokk városban, aki az előző polgármester szexbotrányát követően nyerte el nagy arányban a győriek bizalmát. Orvosként és polgármesterként is egyből a Covid-világjárvánnyal szembesült, majd a korábbi „békeidőt” követően energiaválság és háború sújtotta környezetben kellett helytállnia valamennyi területen. Csaknem minden, amibe belefog, előbb-utóbb sikertörténetté növi ki magát, aminek az okát sokan kérdezik. Hogyan lehet ennyi üggyel, témával, szakmával párhuzamosan eredményesen foglalkozni? Ki valójában dr. Dézsi Csaba András, városunk polgármestere?

Aki korábban nem ismerte az ön cselgáncsos múltját, az is látja a Facebook oldalán, hogy a mai napig rendszeresen edz. Szókimondó kommentelők időnként a szemére is vetik, hogy láthatóan túlsúlyos. Mi a célja a folyamatos edzéssel, és miért teszi ezt közszemlére?

Tízéves korom óta versenyszerűen sportolok, cselgáncsozom. Hobbiszerűen szeretek pingpongozni, focizni és kosárlabdázni is, de ezekre sajnos már nem nagyon jut idő. A Facebookra egyébként soha nem azért teszek ki posztot, hogy hencegjek valamivel. Azért osztom meg a közösségi oldalon, hogy példát mutassak arra, hogy egy ilyen elfoglalt embernek is belefér az idejébe a rendszeres testmozgás.

Azt már tudjuk, hogy versenyszerűen sportolt, de milyen eredményeket ért el?

Sokféle érmem van, de a legbüszkébb a Győri Dózsa színeiben szerzett junior magyar bajnoki cím csapatban. Már csak azért is, mert ahhoz, hogy mindezt elérjük, minden budapesti nagy egyesületet meg kellett vernünk, ami kifejezetten jólesett már akkor is. Fantasztikusan összetartó csapatunk volt, a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Nemzetközi szinten a World Medical Games megnyerése volt számomra a legjelentősebb eredmény. Ez az egészségügyi dolgozók világjátéka. Emellett sportvezetőként nagyjából húsz éve vagyok a Magyar Judo Szövetség általános alelnöke, és a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. Ezek társadalmi funkciók, de jelentős rálátást engednek a magyar és a nemzetközi sportéletre.

Ön kardiológus: egészségügyi vagy csupán közérzeti okokból sanyargatja magát az edzőteremben?

Orvosként azt mondom, hogy a mozgás kifejezetten jót tesz a keringésnek, de csak akkor, ha rendszeres, és nem visszük túlzásba. Néha fárasztó, de nem önsanyargatásnak éli meg az ember, főleg ha már túl van az edzésen.

Nem akarunk elmélyedni orvosszakmai kérdésekben, de kérjük, pár mondatban érzékeltesse, élettani szempontból miért előnyös a mozgás.

Éppen most írtam erről egy újságcikket, hogy az ízületek és izmok nemcsak a megerőltető fizikai munkától tudnak tönkremenni, hanem a túlzott passzivitás és helytelen testtartás is képes komoly mozgásszervi elváltozásokat és panaszokat okozni. Ha valaki rendszeresen monitor előtt ül, vagy egész nap a telefonját nézegeti, a fej és a váll helytelen tartása iszonyatos fájdalmakat idézhet elő. A nyakcsigolyák, izmok és szalagok tartják az öt-hat kiló terhelést jelentő fejünket, amit helytelenül sokkal előbbre nyújtjuk, mint a hátunk síkja. Próbáljanak meg egy ötkilós súlyzót nyújtott karral előre emelni, egy-két percnél tovább nem tudják megtartani. A nyakunk pedig évtizedek óta tartja fejünk súlyát. Ez komoly váll és karfájdalmakat, zsibbadást okoz, ami ősszel kifejezetten gyakori tünet. Ezen a rendszeres gyógytorna segíthet.

Mi a helyzet a túlsúllyal?

Nagyjából harminc éve fogyókúrázom, ahogy mások is, én is több-kevesebb sikerrel. A sikeres fogyókúra alapja a diéta. Ez számít 80 százalékban. Ha az ember nem tartja a diétát, negyven év felett mozoghat bármennyit, akkor is hamar felszaladnak a kilók.  Már csak azért is, mert a sport izomzatot épít. Az ötven éve művelt, nehézatlétikai sport miatt soha nem leszek vékony testalkatú, de ez nem is lenne cél. Nap mint nap dolgozom azon, hogy az izomzatomat karban tartsam. A has az már egy másik kérdés, de hát a feleségem kifejezetten jól főz, és szeret is főzni. Most komolyan, hogy nézne ki az, ha csak nyammognám azt az ételt, amit elém rak? Melyik háziasszony örülne ennek? Ráadásul Vera azt mondja, hogy neki így tetszek – mosolyog. Persze a judo olyan sport, ahol, ha kell, gyorsan és jelentősen tudunk fogyasztani. Bizonyára sokan emlékeznek arra is, hogy 1993-ban megcsináltam Magyarország első nyilvános, tömeges fogyókúrás programját „Fogyjunk együtt!” néven. Ez nagyon népszerű volt, a Kisalföld című napilap hetente közölte az eredményeket, ahogy a regionális rádió és a városi televízió is. Kétszázhúszan összesen három és fél tonnát fogytunk. A programot én állítottam össze, és a végén a módszert és tapasztalatait előadtam a Magyar Belgyógyász Társaság konferenciáján is. Hát igen, akkor még a konferencia fiatalok fórumán nyertem meg vele az első díjat.

Úgy tűnik, hogy amibe belekezd, az sikeres.

Hát persze, pontosan ez a látszat bosszantja az irigy embereket. Ugyanis az irigy emberek általában azért sikertelenek, mert nem a munkára fordítják az energiáikat, hanem az intrikára. IIyen emberek mindig voltak és lesznek is. Szerintem az átlagember, ahogy én is, egyszerűen végzi a munkáját, teszi a dolgát, és próbál sikereket elérni. Összességében szerintem az igazi siker azt jelenti, ha az ember boldogan él. Az egyetemen is azt tanítom a hallgatóimnak, hogy „csináld azt, amit szeretsz, és boldog ember leszel”. Természetesen az embernek meg kell küzdeni azért, hogy azt csinálhassa nap mint nap, amit igazán szeret. Ez az út sok tanulással, munkával és gyakran lemondással jár. De szerintem megéri.

A munkán kívül mik a boldogság forrásai?

Szeretek létrehozni valamit. Olyat, ami esetleg maradandó, vagy olyat, ami segít másokat. Ugyanis a másik, amit tanítok – hiszen egy egyetemi tanárnak szerintem nemcsak a száraz tananyagot kell átadni a hallgatóknak, hanem életstílust és szemléletet is –, szóval mind az egészségügyben, mind a politikában az alap kell legyen, hogy segítsünk az embereken. Szeretek segíteni, ahogy a feleségem, Vera is, ezért is illünk össze nagyon. Akit pedig zavar a beteg panasza, mint rossz focistát a labda, az ne menjen az egészségügybe dolgozni, de a politikába se. Egyébként ebből a segítő mentalitásból fakad az állatok szeretete is, a környezetvédelem és az állatvédelem iránti elkötelezettségem.

Ha már szóba hozta az állatvédelmet, miért pont a papagájok?

Egyrészt mert szép és okos állatok, kevesen tudják, hogy az afrikai szürke papagáj a világ 5. legintelligensebb állata. Nekem 12 éves korom óta van papagájom, Győrben még a legendás Smekál díszállat-kereskedőnél vettem az elsőt, de kevés olyan tágabb család van Magyarországon, ahol ne lett volna hullámos papagáj.

Jó-jó, de miért kell menteni ezeket a madarakat, amikor Magyarországon nem is őshonosak?

Pontosan ezért, mert nagyon gyakoriak, de gyakran elszabadulnak, vagy ami még rosszabb, a gazda megunja és elengedi őket. Hihetetlennek tűnik, de hetente kap ilyen bejelentést a Vera által vezetett Papagájmentő Alapítvány.  Az igazi kihívást a nagytestűek, az ara és kakadu papagájok mentése jelenti, mert ők ötven-nyolcvan évig élnek, és egyszerűen „megözvegyülnek,” amikor meghal a gazdájuk. Ők nagyjából egy három-négy éves gyermek szintjére el tudnak jutni szellemileg, és mivel általában egy gazdához kötődnek, az ő halála után a család érthetően nem kíván megtartani egy agresszívvá váló, de amúgy mélyen érző vadállatot. Ezért volt szükség a Papagájmentő Alapítvány létrehozására – amire a feleségemet személyesen Ovádi Péter, az állatvédelemért felelős kormánybiztos kérte fel –, hiszen az állatkertek erre a feladatra nincsenek felkészülve, nincs rá kapacitásuk. Nagy megtiszteltetés és elismerés, hogy az alapítványt személyesen meglátogatta Orbán Viktor miniszterelnök úr is, valamint több hazai és világsztár is, pl. Rick Wakeman a Yes, Chris Slade az AC/DC, Steve Hackett a Genesis, Stewart Copeland, a Police zenekarokból és elismerően nyilatkoztak arról, amit láttak.

Ön ellen általában két közkeletű kritikát fogalmaznak meg: hogy állandóan a két ujját mutatja a fotókon, és szereti a papagájokat.

Hát igen, ez részben az ismeretek hiányából fakad, részben pedig rosszindulat  áll a háttérben. A jóindulatú meg nem értést az előbb a papagájokkal kapcsolatban talán tisztáztuk, a rosszindulattal pedig nem tudok és nem is akarok mit kezdeni. Egyébként még annyit, hogy amit mutatok, a V alakot formázó két ujj, a béke és szeretet jele. A papagájmentés talán azért furcsa, mert kutya- vagy macskamenhelyekről tudnak az emberek, viszont kifejezetten papagájmentő tevékenységet nagyjából csak a feleségem alapítványa folytat Magyarországon.  Azért, hogy szakmailag ebben is a lehető legjobbak legyünk, Vera beiratkozott a Miskolci Egyetem állatvédő szakára, én pedig egy barátommal állatgondozó tanfolyamra járok hétvégenként. Amikor azt látják a közösségi médiában, hogy különböző állatok gondozását végzem, az a szakmai gyakorlatom része.

(Folytatjuk)

Az első rész itt található:

Az orvos, aki létrehozta Győrben az életmentő szívcentrumot