Folytatjuk a méhnyakrákkal kapcsolatos tudnivalókat. Ahogy mindig, most is dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyász szakorvos segít a tisztánlátásban.
„Nem szerencsés a szexuális élet korai megkezdése, ahogy a sok partner és a gyakori partnercsere sem, hiszen ezek mind növelik a HPV-fertőzés kockázatát. Az egyéb szexuális úton terjedő betegség is fokozott kockázatot jelent, ahogy a legyengült immunrendszer is. S igen: a dohányzás is kockázati tényező! Bebizonyított, hogy ha valaki cigizik, akkor csökken a HPV vírus elleni védekező képessége. Mindenkinek javaslom, hogy mielőbb szokjon le!” – hangsúlyozta a dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyász a méhnyakrák kialakulásával kapcsolatban.
Fontos kitérni rá, hogy a méhnyakrák a korai stádiumban viszonylag ritkán produkál egyértelműen felismerhető tüneteket, vagy akár teljesen tünetmentes is lehet. Előrehaladottabb állapotban viszont már felmerülhetnek az alábbi figyelmeztető jelek: a közösülés közbeni, két menstruáció közötti vagy menopauza utáni hüvelyi vérzés; a bőséges, kellemetlen szagú folyás; aktus alatti vagy attól független alhasi fájdalom; vizelési és székelési panaszok; illetve a fogyás is jelezheti, hogy probléma van.
„Addig, amíg a kóros sejtek a hámrétegben vannak, a rákot megelőző állapotról van szó, s a méhnyak rákmegelőző állapotai kedvező viszonyok mellett rendbe jöhetnek. A gyógyulás főként enyhe rákmegelőző állapot és múló HPV-fertőzés esetén várható. Ám ha a kóros sejtek a környező szövetekben is megjelennek, akkor már kifejlődik a rosszindulatú daganat. A kóros sejtek pedig leválhatnak a burjánzó daganatról, s áttétet képezhetnek.”
A méhnyakrák kezelésére van lehetőség, ám több mindentől is függ, hogy az orvosok mit javasolnak: függ a daganat szövettani típusától és méretétől; a környezeti terjedéstől, az áttét milyenségétől; a beteg korától és általános állapotától; hogy kíván-e teherbe esni; a páciens akaratától, és végezetül a szakmai irányelvektől és a rendelkezésre álló legfrissebb adatoktól is.
„Lehetőség van az úgynevezett konizációra, amely a méhszáj kimetszését jelenti. Ezzel a mikroszkopikus méretű daganatok gyógyíthatók, s ettől a beavatkozástól még lehetséges a teherbe esés. Ha korai stádiumról van szó, akkor szóba jöhet csak a méhnyak és néhány környező szövet eltávolítása. Ilyenkor a méh sértetlen marad, így a gyermekáldástól nem kell végleg lemondani. Viszont tény, hogy a nagyobb méretű daganatok esetén sokszor a kiterjesztett műtétet kell javasolni. A méheltávolítás, azaz a hiszterektómia meglehetősen radikális, viszont ezzel elérhető, hogy a beteg meggyógyuljon és többször ne is térjen vissza a rák. A teherbe esésről viszont sajnos végleg le kell mondani.”
A doktornő arról is beszélt, hogy a sugárkezelés önállóan is alkalmazható, illetve kiegészítő kezelésként is, főként, ha fennáll a kiújulás kockázata. A kemoterápia alkalmazása is megfontolandó lehet, a sugárkezelés kiegészítéseként vagy az eredményességének a növelése miatt, különösen, ha már áttétek is megjelentek. A kezelési formát azonban minden esetben az orvos határozza meg, és egyeztet a beteggel annak alkalmazásáról, végrehajtásáról. S ami a legfontosabb: előzzük meg a bajt, járjunk rendszeresen rákszűrésre!