A méhnyakrák a második, leggyakrabban halálos szövődményekkel járó daganattípus a hölgyeknél. A rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatokkal azonban sikeresen hadat üzenhetünk a méhnyakráknak.
„Napjainkban a nőgyógyászok egyik legfontosabb üzenete, hogy a hölgyek rendszeresen járjanak méhnyakrákszűrésre, mert életet menthet! Ugyanis ha időben diagnosztizáljuk, akkor megfelelő kezelést alkalmazva a legtöbb esetben teljes gyógyulást is elérhetünk. Szemléletes, hogy a méhnyakrák világszinten a 4. leggyakoribb megbetegedés és halálok a nőket sújtó rosszindulatú daganatok között. Viszont ott, ahol rendszeresek a szűrővizsgálatok, már az első tízben sem található. Szerintem ez azért elég jó motiváció arra, hogy mindenki végeztesse el a vizsgálatokat!” – hangsúlyozta dr. Börzsönyi Ágnes.
Hazánkban a felmérések szerint a 7-8. helyen szerepel a méhnyakrák. Minden évben hozzávetőleg 1200-1400 új méhnyakrákos esetet jegyeznek, és sajnos mintegy 400 nő veszti életét a betegségben. Ami az életkori eloszlást illeti, jellemzően a 30–39 és a 60–69 év közötti korosztályt érinti. Az adatok arról a szomorú tényről is szólnak, hogy az idősebb korosztályban már előrehaladottabb állapotban veszik észre: ez azzal magyarázható, hogy a fiatalabb korosztály gyakrabban él a szűrővizsgálatok lehetőségével. Sajnálatos igazság egyébként az is, hogy a méhnyakrák egyre inkább érinti a fiatalabb korosztályt is…
„Ami a kialakulását illeti méhnyakrák általában a két hámfelület találkozásánál lesz. A méhnyak belső felületét borító mirigyhám, és a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám találkozásánál, az úgynevezett transzformációs zónában. A leggyakoribb szövettani típusai a következők: a laphám eredetű daganat (carcinoma), általában ez fordul elő a legtöbbször. A mirigyhám eredetű daganat (adenocarcinoma), amely bár ritkább, de sajnos növekedő számot mutat az előfordulása. Végezetül a nem HPV fertőzés okozta meglehetősen ritka daganattípus, amely agresszív növekedésre képes, s sajnos szűrővizsgálatokkal nem megelőzhető.”
A méhnyakrák kialakulásában hangsúlyos szerepe van a HR-HPV-nek, azaz a magas kockázati típusú humán papillóma vírusoknak.
„Ahogy korábban, most is érdemes kihangsúlyozni, hogy a legtöbb HPV-vel fertőzött hölgyben szerencsére nem alakul ki a méhnyakdaganat. Ám ha mégis, annak a folyamata a következő: az immunrendszer nem tudja elpusztítani a vírust, ezért a HPV tartósan megtelepedik a méhnyakban, és az ott található sejteket vírusos sejtekké formálja. Ezek az átalakított sejtek rákossá válhatnak, a rák pedig elkezd burjánzani és terjedni. A méhnyakrák kialakulásának számos kockázati tényezője van, erről a következő részben beszéljünk” – zárta dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyász szakorvos.
Ha szeretne témát javasolni a “Négyszemközt a nőgyógyásszal” című rovatunkba, akkor kérjük írjon nekünk a negyszemkozt@gyorplusz.hu e-mail címre!