Hirdetés
Serdült Ferenc: amikor vége a napnak, tudom, hogy segítettem másokon

Önkéntesek: Köszönjük nektek hétköznapi hősök

Fotó: Facebook
Kaszás Kornél
2020.04.16. 11:37

Hihetetlen összefogás rajzolódott ki Győrben és környékén az elmúlt időszakban. A koronavírus-járvány okozta helyzet, a rutinos és még rutintalan önkénteseket is arra sarkallta, hogy időt és energiát nem sajnálva, másoknak nyújtsanak segítő jobbot. A sok arctalan hőst ebben a cikkünkben Serdült Ferenc képviseli, aki számára magától értetődő, hogy másokon segít.

Hirdetés

Ha Serdült Ferenc szuperhős lenne, ő lehetne a Szállító.

De Ferenc „csak” hétköznapi hős, akinek sokszor a nevét sem tudják azok, akikkel jót tesz.

Hirdetés

„Tavaly csatlakoztam egy négy és félezer tagot számláló online csoporthoz, és azt tapasztaltam, hogy itt úgy tudok segíteni, ahol szükséges. A Markszné Koncz Zsuzsanna felügyelete alatt működő online csoporton keresztül sokkal többet tudok tenni másokért” – hangsúlyozza a győri önkéntes. Ebből pedig jól látszik, hogy szervezett keretek között még hatékonyabb lehet a munka.

Biztos, hogy mindegyikünk szűkebb vagy tágabb környezetében vannak olyanok, akik egy konkrét esemény hatására lettek önkéntesek. De vannak olyanok is, akik a segíteni akarást a múltból hozták magukkal. Ferenc az utóbbiak táborát erősíti.

„Olyan családból származom, ahol nem kaphattam meg mindent, így átlátom ezt a helyzetet, hogy milyen az, ha nélkülöznie kell valakinek. Eddig is segítettem, de főként az ismerőseim körében. Ahol láttam, hogy szükség van rá, ott szállítással vagy anyagi támogatással tudtam a helyzeten javítani. Ezekről nem tud senki, csak az adott személy és én” – meséli Serdült Ferenc.

A győri önkéntes a szállításban segít a legtöbbet. „Akár egy dologért is elmegyek, és elviszem akár nyolcvan kilométerrel távolabbra is. Hiszen a rászorulóknak ez szinte megoldhatatlan probléma. De volt már arra is példa, hogy műszaki cikkre volt szükség, én pedig elmentem, megvettem, és kiszállítottam” – mondja Ferenc.

Bár tavaly decemberi csatlakozása óta szinte egy napot sem hagyott ki, a mostani helyzetben lecsökkentette a fuvarok számát. De ezt sem lustaságból teszi, vagy azért, mert többé már nem szeretne segíteni. Éppen ellenkezőleg. Azért döntött így, hogy minél kisebbre csökkentse a fertőzés illetve fertőződés lehetőségének mértékét. „Most azokat a feladatokat vállalom, ami nagyon fontos. Mivel nem lehet tudni, hogy ki hordozó és ki nem, igyekszem a találkozások számát lecsökkenteni. Például néhány napja, amikor vittem csomagot, felraktam a kerítésre, visszamentem az autómhoz, és úgy vették át.”

Ugyan a következő történet nem a koronavírus-járványhoz kapcsolódik, hűen tükrözi Ferenc másokhoz való hozzáállását. Tavaly szenteste tudomására jutott, hogy egy idős asszonynak elfogyott a tűzifája. Közben azt is megtudta, hogy akadt felajánló. Így a családjától elköszönt, elment a tűzifáért és elszállította az idős asszony címére.

„Nyugodtabb volt utána az estém, mert tudtam, hogy ő is meleg szobában ünnepelhet.”

Az önkénteskedés nem csak a tapasztalatszerzést segíti, de a társadalmi szolidaritást is erősíti. „Számomra egyfajta megnyugvást ad az önkéntes munka. A nap végén, amikor lefekszem, azt tudom mondani, tettem azért, hogy ne legyek önző. Ez nálam a kezdetek óta így működik, már gyerekként is odafigyeltem arra, hogy miként segíthetek.”

Azt hiszem, mindannyian hálás lehetünk az önkénteseknek, hiszen munkájukkal sok esetben a leterhelt hivatásos szakembereket is segítik. Az önkéntesek nem kérdeznek, „csak” teszik a dolgukat. Hiszen ahogy Serdült Ferenc fogalmaz: „számomra ez természetes és alapvető.”

Kapcsolódó témák: #Győr | #Győr+ Rádió | #Járványhelyzet | #koronavírus |
likeold
a fb oldalunkat