Újváros harmadik katolikus temploma az Urunk színeváltozása nevet viseli. Az első a mai zsinagóga helyén állt, melyet Zichy István gróf építtetett 1695-ben. A második 1749-től közel száz évig szolgálta a híveket.
A jelenlegit Fruhmann Antal, az ismert építész tervei alapján 1836-ban kezdték el építeni a Kossuth utcában. A korábbi, barokk stílusú Szent József templom rossz állapotban volt, és le kellett bontani. Az építkezés öt évig tartott. Győr második legnagyobb, neoklasszicista templomát 1841-ben szentelték fel.
A költségeket a város és az egyházközség közösen állta. Akkoriban ez nem volt szokatlan, mert a templom kegyura is a város volt. Talán éppen ezért, a főoltár fölött – az országban egyedülálló módon – Győr címere látható.
Az előtérben a helybéli festőművész, Pandur József két falfestménye, valamint az I. és a II. világháborúban elesettek nevét őrző márványtábla fogadja a betérőt.
A monumentális főoltárkép Hemmerlein műve és Urunk színeváltozását ábrázolja a galileai Tábor-hegyen, amikor Jézus a három apostolnak megmutatta istenségét.
A jobb oldali kápolnák egyikében az oltár felett egy Szent Család kép látható, feltehetőleg olasz mester alkotása. A szentély két oldalfalán lévő freskók 1858-ból származnak, Franz Lair keze nyomát őrzik. A jobb oldali Szent László forrásfakasztását, a bal oldali a Szent Korona felajánlását jeleníti meg.
A színes üvegablakok egykori gazdag polgárok, iparosok, kereskedők adományai.
A templom egyik különlegessége az orgona, melyet a pozsonyi Klöckner Károly épített a 19. század közepén, s teljes egészében megmaradt eredeti állapotában. Nem lett átépítve, az ónsípjait sem rekvirálták és olvasztották be. Ennyi idő múltán bizony már ráférne egy felújítás a hangszerre.
A toronyban két harang lakik, a nagyobbik 1200 kilós, a kisebbik pedig a Szent József tiszteletére felszentelt 400 kilós lélekharang.
Dr. Lukácsi Zoltán kanonok-plébános szerint érdekes, mennyire időtálló tud maradni egy elnevezés, hiszen az eltelt 185 év dacára a hívek a mai napig József templomként emlegetik. Tiszteletére a főoltárkép mellett helyezték el a szobrát, valamint 1896-ban Szent József mellékoltárt állítottak a jobb oldali kápolnasorban. Pedig a templom titulusa Urunk színeváltozása, a búcsúját augusztus 6-án tartják, s ez az egyházközség egyik legszebb ünnepe.
„Templomunk egyik „lelke” a Segítő Szűzanya kegyképe, mely már az előző templomban is nagy tiszteletnek örvendett. Újvárosi kultusza a rengeteg hálatáblában is megnyilvánul, ezek imameghallgatások, gyógyulások emlékét hirdetik. Nem kis meglepetésemre, a közelmúltban valaki Kanadából küldött egy hálatáblát.” – mondja.
A liturgiát nem egyszerű megszervezni, hiszen Zoltán atya három másik plébániát is ellát. Újvárosban vasárnaponként 11 órakor mutat be szentmisét, amin nagy számban vesznek részt a környékbeliek. Mivel ez a legtágasabb templom, ezért a nagy ünnepeket itt tartják.
Így például a karácsonyi éjféli misére vagy a húsvéti szent három napra a szigetiek és a Szent Erzsébet plébánia hívei is ide jönnek. Kedves hagyomány, hogy karácsonyra több tucat fenyőfát állítanak, melyeket fényfüzérekkel és szalmadíszekkel ékesítenek.
„Mivel az öt templom utcájában vagyunk, nagyon jó a keresztény felekezetekkel, valamint a zsidó hitközséggel való kapcsolat. Éppen ezen a héten zajlott az ökumenikus imahét, minden nap mentünk egymás templomaiba, közösen imádkoztunk az egységért. Meghívjuk egymást az ünnepeinkre és baráti viszonyt ápolunk a lelkészekkel. Ez nyilván a hely jellegéből is adódik, hiszen ritka adottság, hogy pár száz méteren belül öt felekezet él együtt. Mindemellett templomunk sok színvonalas kulturális program helyszíne elsősorban tavasszal és adventben” – hangsúlyozza a plébános.
Galéria: Ábrahám Kitti