Kiállítás

Farsang világa

Fotó: Ács Tamás

Földvári Gabriella

2020.10.09. 20:14

Farsang Sándor, Győr néhai egyik művész-doyenje október 9-én lenne 75 éves és 5 éve, hogy nincs közöttünk. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum retrospektív kiállítással emlékezik meg a festőművészről a Magyar Ispitában, amely pénteken nyílt meg.

A 75 éve született művész retrospektív kiállítása a győri múzeumban őrzött alkotásaiból, illetve helyi magángyűjteményekből ad egy reprezentatív válogatást. A festmények, az egyedi rajzok és a sokszorosított grafikák az életmű különleges darabjaira fókuszálva mutatják be a művész egyes alkotói korszakait. A változatos téma- és mesteri technikavariációk bepillantást engednek Farsang Sándor sajátosan szürrealista, lenyűgöző magánmitológiájába – ismertette a tárlat tematikáját Pápai Emese, a kiállítás kurátora.

Sanya, ahogy a szakkörösök és kollégái nevezték, F.S. mester, ahogy Pátkai Tivadar költő nevezte Farsang Sándort. Tolnay Imre festőművész, aki diákja, majd később tanár-munkatársa volt, felidézte a művész életútját, felelevenítette művészetének főbb állomásait. Farsang 1945-ben született Újlipótvárosban, a 60-as évek második felében végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, a 70-es években „helyezték” Győrbe, a Bajcsy-Zsilinszky úti műterem-lakások egyikébe. Termékeny évek következtek, elismerésül megkapta a Győr Közművelődéséért és a megye Közművelődéséért díjat is.

Egymásba gabalyodó alakjai, építményei, természeti és mesterséges eredetű képződményei révén munkássága nagyon tág világot ölel fel. „Ezért találó a párhuzam az F.S. mester és M.S. mester között. Farsang ugyanis klasszikus festői-mesterségbeli tudás birtokosa volt, amely a félig-meddig ismeretlen származású középkori festőt M.S. mestert is kiemelte kora aszkétikus névtelenségéből” – hangsúlyozta Tolnai Imre.

Farsang mester képein hol rokokó „poszt-rokokó” tavasz, hol buja, Gustave Courbet-s, de szigetközi nyár, máskor a romantikára, vagy Adyra hajazó ősz, avagy a közelmúlt Budapestje és történelmünk pokoli bugyrainak legkomorabb tele elevenedik meg. Vérbő rubensi festőiség és életteliség, a pop art legendáit megszégyenítő gazdag, személyes történelem jön szembe velünk körös-körül, mely barokk egek alatt De Chirico metafizikus tereiben és külvárosok izgalmasan enyésző zugaiban öltött testet Farsang mester ecsetje alatt. – fogalmazott megnyitóbeszédében a festőművész.