Az orosz nagyhatalom kialakulása címmel tart előadást Horváth Gábor hadtörténész-technikus 2025. március 4-én, kedden 17:30 órától a Bezerédj-kastély Művelődési Házban (9012 Győr, Győri út 80.)
Veszprémy László Bernát történész és holokausztkutató mesélt vasárnap reggel a Magunk Köztben, aki munkáiban a modern magyar történelem kevéssé feltárt témáival foglalkozik.
1810. február 5-én hunyta le örökre a szemét az a tudós, akit Kazinczy csak „nemzetünk Prometheusának” nevezett. Ki volt ő? Kiderül a Bulvár Anno sorozat következő részéből.
Tét község híres szülötte, a költő, festő és drámaíró Kisfaludy Károly születésének centenáriumára szobrot emeltek. Az 1885. február 1-jén született határozat szerint Győr egyik közterén kívánták elhelyezni az alkotást, amelyet aztán át kellett helyezni. Ennek történetéről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat epizódjában.
1895. január 23-án éjszaka tűz ütött ki a Neubauer és Fia czégcsoport győri, Kálvária utcai gyufagyárának fafeldolgozó üzemében. A halmokba rakott gyufaszálak úgy lobbantak fel, mint a puskapor, ami csak gyorsította a lángok terjedését.
1920. január közepén egy győri háziorvos jelentette, hogy egy, a spanyolnátha jellegzetes tüneteivel rendelkező, lázas beteg, mégpedig Hoffmaun Adolf waggongyári igazgató neje járt nála. A szerencsétlen asszonyon a gyors orvosi beavatkozás sem segített, és másnap reggel életét vesztette. A háború idején behurcolt halálos influenzajárvány kétségtelenül újra felütötte a fejét városunkban.
Száztíz éve, 1914. december 27-én hunyt el Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor. 1835. június 26-án született Breznóbányán (ma Brezno, Szlovákia) szepességi szász családban, eredeti neve Carl Otto Herrmann volt. Tizenkét éves koráig csak németül beszélt, bár hétéves korától magyarul tanult. A természet iránt már gyerekként érdeklődött, ideje nagy részét megfigyeléssel és gyűjtögetéssel a szabadban töltötte.
A Bulvár Anno sorozat évzáró részében Liezen-Mayer Sándorról, az 1839. január 24-én, Győrben született művészről, a nagy történelmi pillanatok megörökítőjéről ír Hegedüs Péter.
Új könyv jelenik meg Horváth Edéről, családja sorsáról, életéről, a bemutatójára december 18-án, szerdán délelőtt tíz órakor kerül sor a Kisfaludy Károly Könyvtárban (Baross út 4.). Ez a könyv nem tanulmány, de nem is csak személyes emlékek tárháza. Nem részletezi a vezérigazgató munkásságának minden állomását, eredményeinek darabszámban, forintban, rubelben, valutában kifejezett értékét. Csupán fel akarjuk vázolni annak az embernek – és elhunyt, valamint élő hozzátartozóinak – a képét, aki igazodási pontként szolgálhatott volna a magyar gazdaságnak a szocializmus éveiben, és bizonyos értelemben ma is. Hajba Ferenc Családi sorsmetszetek (Száz éve született Horváth Ede) című könyvéből most hozzátartozói megszólalásának egy-egy kis részletét közöljük.
1894. december 13-én hunyt el városunk híres világjáró szülötte, Xántus János. Ahogy a Győri Hírlap korabeli tudósítója írja: „A megboldogult tudós székely eredetű szülőktől született Csokonyán, Somogymegyében 1825. octóber 5-én.” A győri bencés gimnázium egykori hallgatója honvéd tüzérként vett részt az 1848/49-es szabadságharcban.