A vértanúk példája ma is aktuális
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vértanúira emlékező koszorúzási ünnepséget tartott hétfőn a győri önkormányzat a Batthyány-i téren.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vértanúira emlékező koszorúzási ünnepséget tartott hétfőn a győri önkormányzat a Batthyány-i téren.
Október 6. a bátorság, áldozatvállalás és hazaszeretet szimbóluma. 1849-ben ezen a napon végezték ki az aradi vértanúkat, akik életüket adták a magyar szabadságért. Készen állsz, hogy visszautazz a történelembe, és próbára tedd a tudásodat?
1895. szeptember 19-én a Dunántúli Hírlapban olvashattunk arról a hírről, hogy Ferenc József uralkodó különvonata áthaladt városunk vasútállomásán.
Sorsfordítók és küzdelmek, a magyar történelem négy fejezetben címmel, hirdetett előadássorozatot középiskolásoknak a győri levéltár, az önkormányzat támogatásával, a Kazinczy Gimnáziummal közösen.
A Dunántúli Hírlap 1930. szeptember 13-i száma hosszú cikkben értekezett a szigetközi aranymosó mesterségről. Európa egyik leggazdagabb aranylelő helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt.
1895. augusztus 22. számában ír a Győri Közlöny a „a holt-eleven” sétatérről a Radó szigeten. Ahogy az újságíró megjegyezte: messze az országban híres a győri séta- illetve Radótér.
1944. november 8-án még javában tartott a II. világháború, amikor a győri illetőségű Huber Ferencné hadiözvegy közzétett egy hirdetést a Győri Nemzeti Hírlapban, mely szerint a Baross út 38. sz. alatt divatüzletet nyitott: „Modell kalapok nagy választékban. Hazafias tisztelettel”.
1830. augusztus 15-én született Zágrábban az a bátor és nemes szívű asszony, aki az 1848/49-es szabadságharc alatt férfiruhát öltve, nemét eltitkolva vett részt a honvédő harcokban, és aki több esztendeig városunk lakója is volt.
Teljesen különböző, ám szomorú okból két olimpiát is úgy emlegetnek hazánkban, mint a magyar sport Trianonját. A forradalom után az 1956-os melbourne-i játékokról sokan nem tértek haza a magyar küldöttségből, köztük a győri születésű vívó olimpiai bajnok Hámori Jenő sem.
1710. augusztus 13-án, a győri vásártéren (a mai Széchenyi téren) máglyán égették meg a bűbájossággal és boszorkánysággal vádolt mezőörsi özvegyasszonyt, Tenke Péterné, szül. Domján Ilona bábaasszonyt.