Idén a változékony időjárás miatt a szokásosnál később indult, de lassan már véget is ér az eperszezon. Az árak igen magasan indultak és sokkal nem is lett olcsóbb az ízletes, magyar szamóca. Most 1500-1700 forint a Vásárcsarnokban az eper kilója, és aki még meg szeretné kóstolni az idei termést, annak igyekeznie kell, mert a jövő héten ki is fut a hazai eper.
Egy közösségi kertet alakítottak ki a napokban Börcsön, ami „Az én kis kertem” nevet kapta. A kezdeményezés lényege, hogy a közterületen lévő konyhakertet bárki gondozhatja és akár vihet is haza az elültetett fűszernövényekből, zöldségekből, gyümölcsökből.
A magas takarmány árak 20-25 százalékkal növelték az élőállat tartásának költségeit, amit előbb utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre. Ez várhatóan a fogyasztói árakban is változást fog okozni, amelynek mértékét még nehéz pontosan meghatározni.
Az Európai Bizottság hétfőn oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét - jelentette be az MTI-nek küldött közleményében az Agrárminisztérium (AM).
Emberfeletti küzdelmet folytatnak a faggyal a gyümölcstermelők, miközben az aszály és a koronavírus-járvány is sújtja a mezőgazdaságot - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Az elmúlt években március közepét követően a szeszélyesebb időjárási viszonyok voltak a jellemzőek - írta Kis Anna meteorológus csütörtöki, Sándor-napon közzétett, "Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget" című cikkében.
A jobb terméshozam érdekében egy egészen különleges technológiát alkalmaznak az egyik legnagyobb győrszentiváni gyümölcsösben
Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését.
A kormány a következő hét évben, 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.
Amennyiben a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított, úgy a nitrátérzékeny területen február 15. után a trágyázás megkezdhető – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében.