Megkezdődött a XIV. Leó pápa péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmise
Megkezdődött az új katolikus egyházfő, XIV. Leó pápa péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmise vasárnap délelőtt a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Megkezdődött az új katolikus egyházfő, XIV. Leó pápa péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmise vasárnap délelőtt a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
A konklávé második napján a bíborosok délután döntésre jutottak: megválasztották az új pápát! Ezt a Szent Péter téren összegyűlt hatalmas tömeg és a sajtón keresztül a pápaválasztást figyelemmel kísérő több millió ember a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fehér füstből tudta meg. Mutatjuk, mi történt a konklávén, közvetlenül a megválasztás előtt. Az új pápáról részletekkel később jelentkezünk!
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel.
Ferenc pápa húsvéthétfőn csendben távozott. Úgy, ahogyan élt: alázattal, méltósággal, felesleges szavak és látványos gesztusok nélkül. Április 26-án a világ végső búcsút vesz tőle, de velünk maradnak tanításai és azok a történetek is, amelyek közül három az utóbbi napokban bejárta a világsajtót. Mindegyik megható és mélyen elgondolkodtató…
Ferenc pápa kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt.
Április 19-én, Húsvét vigíliáján Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztorral koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános, Császár István, a Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa és Hencz Márton püspöki titkár.
Húsvétról sok kedves dolog jut eszünkbe. A gyönyörű, virágzó tavasz, a régen várt megállás, az ünnep, a gyermekeink nevetése, öröme: húsvéti nyuszi, locsolás, hímes tojások… Néphagyományok, ősi vallásos hiedelmek rakódtak évszázadokon keresztül húsvét győzelmének titkára.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak és minden betegségre használták. Népi szokásokhoz kötődik a Karácsonytól számított 12 nappal későbbi dátum, mely a karácsonyfa leszedésének napja, ez is január 6. Vízkeresztkor ugyanis zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdetét veszi a farsangi időszak, ami a vidámságról szól.
Keresztény küldetésünk a remény jeleinek lenni az emberiség számára - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap a budapesti Szent István-bazilikában, a szentév főegyházmegyei megnyitó szertartásán.