Húsvétról sok kedves dolog jut eszünkbe. A gyönyörű, virágzó tavasz, a régen várt megállás, az ünnep, a gyermekeink nevetése, öröme: húsvéti nyuszi, locsolás, hímes tojások… Néphagyományok, ősi vallásos hiedelmek rakódtak évszázadokon keresztül húsvét győzelmének titkára.

Talán minden húsvéthoz kötődő szokás könnyebben hihető annál a történetnél, amelyet az események szemtanúi vetettek papírra.

Húsvét csodájának első tanúi azok az asszonyok voltak, akik a hét első napján kimentek a megfeszített, lándzsával keresztülszúrt Jézus sírjához. Angyalok mondták el nekik az örömhírt: Jézus él! „Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: „Miért keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, hanem feltámadt.” (Lukács 24,5-6) Hamarosan Jézus személyes megjelenése mutatta meg számukra valóságosan a felfoghatatlan csodát: Ő mégis él!

Ezzel új világkorszak kezdődött el!

Húsvét fényében látszott: Jézus kereszthalála önkéntes áldozata volt értünk, a bűneinkből való megváltásunk. A feltámadása pedig győzelem a halálunk, pusztulásunk felett!

Ha a húsvét színes, üzleti fogássá lett jelképein túl hittel a világ legnagyobb csodájára figyelünk – arra, ahogy Jézus győzött értünk: megnyílik a számunkra Isten nekünk készített új világa. Jézus győzni fog bennünk: Megváltónkká, Királyunkká, Testvérünké, Barátunkká válik!

Teljeséggel felfoghatatlan, teljességgel hihetetlen? – Az.

Mégis: ha hittel nyitunk Jézus felé: Ő maga fog meggyőzni bennünket arról, hogy él! Megszólít a Szentírás kijelentése által, mellénk áll, újjáteremt, szeretettel, békességgel tölt el. Valóságos, élő kapcsolatot kezdeményez és épít velünk – Szentlélek által.

Így lehet győzelmes, boldog húsvétunk Vele!

Wagner Tamás, református lelkipásztor