Több szempontból is büszkék lehetünk mi, győriek, hiszen az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból városunk is kivette részét. Szabó Gyulával, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökével beszélgettünk az időszak történelmi kutatásairól.
„Mi, győriek büszkék vagyunk erre a városra, mi pontosan ismerjük, hogy milyen szorgalmas emberek élnek itt, mi már a jövő sikereit tervezzük, hiszen számunkra szívügyünk Győr” – mondta beszédében a város legújabb díszpolgára, Szijjártó Péter miniszter a szerdai városházi ünnepségen.
A március15-ei programok 10 órakor a Szent István úton, a díszalegység felvonulásával folytatódtak, ahol Győr polgármestere köszöntötte az ünnepi bemutató résztvevőit.
Március 15-e azt üzeni a mai nemzetnek, hogy összefogással nagy dolgokra vagyunk képesek, így Győrben is – hangzott el az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire emlékező ünnepségen a Honvéd ligetben.
Kevés olyan pillanata van a magyarok históriájának, amikor egyszerre dobban meg minden piros-fehér-zöld szív egy cél érdekében szerte az országban.
175 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én a pesti Pilvax kávéházból induló ellenzéki fiatalok vezetésével kitört a forradalom Magyarországon. Az esemény egyrészt a nemzeti önrendelkezés és az identitás megőrzése, másrészt az egyéni szabadságjogok kivívása miatt történelmünk meghatározó eseménye. Ezt követően olyan folyamatok indultak el hazánkban, amelyeket még később a szabadságharc leverése sem állíthatott meg.
Városunk különleges jubileumot ünnepel ebben az esztendőben. 425 évvel ezelőtt, 1598. március 28-án és 29-én sikerült ugyanis visszafoglalni Győrt a törököktől. Emellett közeleg az 1848-as forradalom évfordulója is. A két eseményről Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke mesélt a Győr+ Médiának.
Manapság a forradalom szó meglehetősen mindennapivá vált az életünkben. Beszélünk társadalmi-, technológiai-, divat- és még sorolhatnánk, hogy milyen forradalmakról. Az idősebb generációk fülében még ott cseng az évtizedekig vezérszónak számító „mindennapok forradalmisága”, illetve évente megemlékezünk győztes vagy bukott nemzeti forradalmainkról is. Látszik, hogy társadalmi és gazdasági életünkben a forradalom szót minden nagy horderejű, gyors változáshoz hozzá tudjuk „illeszteni”. Mit is jelent valójában a forradalom szó, illetve a forradalmiság? Mikor épült be a forradalom a hétköznapi tudatunkba és nyelvhasználatunkba? Vajon minden olyan társadalmi-gazdasági változás, amelyet forradalomnak hívunk, az valóban az is? E kérdések mentén tárta fel a forradalmiság témakörét Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója február 22-én a győri MCC-ben. Az előadáson több mint nyolcvan érdeklődő vett részt.
Miért kellett meghalniuk? Mi volt a bűnük? Csupán annyi, hogy kiálltak a hazájukért... Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk Magyarországon.
Elhunyt 85 éves korában Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője - tudatta a család.
