Több szempontból is büszkék lehetünk mi, győriek, hiszen az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból városunk is kivette részét. Szabó Gyulával, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökével beszélgettünk az időszak történelmi kutatásairól.
„Büszkék lehetünk arra, hogy a forradalmat Győrből robbantották ki” – kezdte a múltidézést a szakember.
„Úgy tanultuk, hogy Kossuth híres felirati beszéde volt az, ami indukálta a forradalmat, de tudni kell, hogy ezt megelőzően a győri Balogh Kornél írt egy beadványt és Kossuth Lajos ehhez írta hozzá a saját beszédét. Balogh Kornél győri születésű (1804–1880), az 1843–1844. évi pozsonyi országgyűlésen Győr megye követe, a megyei konzervatívak egyik vezető egyénisége volt. 1847-ben ismét követként képviselte a győri vármegyét a pozsonyi országgyűlésen. Ő volt az, aki a Metternich-féle machinációkra rájött. Balogh Pozsonyban csatlakozott Kossuth Lajoshoz, aki az országgyűlésen elmondta híres beszédét. Ebben arról volt szó, hogy az észak-olasz háborús helyzet miatt, ahol az előző hónapokban zajlottak a forradalmi események, rengeteg pénzre volt szükség. Fedezet nélküli bankókibocsátás következett volna be a magyar korona terhére. Nagyjából 3 millió aranykorona értékű tartalék volt, de a költségekhez 20 millió értékű pénzjegyet kellett volna nyomtatni. Emiatt robbant ki az egész eseménysor” – mondta Szabó Gyula.
„Büszkék lehetünk Lukács Sándorra is, aki március 15-én a Széchenyi téren tartott beszédében bejelentette, hogy delegáció ment Bécsbe a királyhoz az országgyűlés által elfogadott reformkövetelések átadására. Kifejezte bizakodását is, hogy Magyarországon nemsokára a szabadság és egyenlőség fog uralkodni” – emelte ki a szakember.
Később újra beszédet tartott, ezután fáklyás felvonulás indult a városban több ezer résztvevővel. Másnap a város lakói nemzeti szalaggal jelentek meg az utcán, Lukács pedig Pozsonyba ment, ott várva a király válaszát az országgyűlés határozataira. A király a bécsi és pesti forradalmi események hatására kénytelen volt elfogadni a követeléseket, és Batthyány Lajos megbízást kapott kormányalakításra. Lukács elégedetten tért haza Győrbe, ahol március 19- én Magyarok figyeljetek címmel röpiratot tett közzé, melyben kifejezte a polgári átalakulás békés és gyors megvalósulásába, a választójog kiszélesítésébe vetett hitét.
„Büszkék lehetünk Xántus Jánosra is, aki középiskolai tanulmányait a győri bencéseknél végezte, a szabadságharc alatt több ütközetben helytállt, a sukorói templom tornyából figyelte Jellasics hadműveletét, részt vett többek között a pákozdi csatában is” – emelte ki Szabó Gyula. A világosi fegyverletétel után az Egyesült Államokban keresett menedéket. Xántus népszerűségét jól mutatja a legenda, amely szerint Karl May róla mintázta Winnetou barátjának, Old Shatterhandnak alakját. Ő mindig magával hordta Henry-karabélyát, s ilyen fegyvere volt Xántus Jánosnak is, a híres hosszú puskáját a győri múzeumban őrzik.
Az egyesület elnöke szerint büszkének kell lennünk a nemzetőrökre is, akik – kutatásai szerint
– a híres győri szegkovács cigányok közül kerültek ki.
Végül még egy győri történet kapcsolódik ehhez az időszakhoz: amikor már minden veszve volt, Klapka György és vele együtt rengeteg győri kitört a komáromi várból. Az ostromló sereget a Dunába szorították, majd az utolsó magyar városként Győrt is visszafoglalták. Ekkor komponálta Egressy Béni a Klapkaindulót. „Jó lenne, ha ezt a „komáromi indulót” is eljátszaná a Győri Filharmonikus Zenekar a március 15-ei ünnepségeken” – fejezte ki reményét végül Szabó Gyula.