1895. október 27-én történt az első polgári házasságkötés Győrött. Kiss Ferenc anyakönyvvezető a városháza nagytermében adta össze Reichenfeld Helén kisasszonyt dr. Fried Ödön nagykanizsai ügyvéddel.

A polgári házasság kérdése az állam és az egyház szétválasztásának egy részét képezte. A dualizmus korában, a Wekerle-kormány által elfogadtatott egyházpolitikai törvények keretében, éles belpolitikai viták hosszas sorozata után született meg a házassági jogról szóló 1894. XXXI. törvény. Ezáltal a felekezeti házasságjogok érvényüket vesztették.

„Az izgalom, ami az ország egyik-másik részében az első polgári házasságkötést kísérte, a kíváncsiság elmaradhatatlan izgalma volt, és az örömé, amely azokat eltöltötte, akik e nagy fontosságú reformalkotásokon éveken keresztül kitartással dolgoztak. Városunk közönsége sem marad hátra hazafias érzületben, mikor a polgári házasságkötés első aktusán részt vesz és magatartásával e reformok végrehajtását üdvözli.”

Az esemény jelentőségét bizonyítandó, az első győri polgári házasságkötésnél jelen volt gr. Laszberg Rudolf főispán és Zechmeister Károly polgármester is. Délelőtt 9 óra előtt nagyszámú közönség gyűlt egybe a városházán, várva az első házasságkötés főszereplőit: az anyakönyvvezetőt, a mátkapárt és a tanúkat. A násznép fogatai bejártak a városháza udvarára, hogy a kiszállásnál a szakadó eső kellemetlenségeitől megkíméljék magukat.

Mikor az egész násznép bevonult, a közönség éljenzése közepette belépett a terembe Kiss Ferenc főjegyző, anyakönyvvezető is. Miután a nemzeti színű vállszalagot feltette, felhívta dr. Fried Ödönt és Reichenfeld Helén házasulandókat, hogy jelen vannak-e? Az igenlő válasz után Kiss kijelentette, hogy a házasságkötéshez megkívánt okmányok rendben vannak és a házasság megkötésének akadálya nincs. Lelkes éljenzés kísérte a beszédet, majd az anyakönyvvezető külön-külön, először a vőlegényhez, azután a menyasszonyhoz azt a kérdést intézte, hogy hajlandó-e a másikkal házasságra lépni.

Természetesen mindkét részről igen volt a válasz, mire Kiss a törvény értelmében a mátkapárt házastárssá nyilvánította, de figyelmeztette őket, hogy ezzel egyházi törvényeiknek még nem tettek eleget. Ezt követően a násznép kocsikra ült és az izraelita imaházba vonult, ahol Fischer Gyula főrabbi várta őket.

Érdekes módon az első polgári válóper néhány nappal korában zajlott le Győrött. Vikár István országgyűlési képviselő adott be válókeresetet a győri királyi törvényszékhez, Bozzay János ügyvéd képviseletében.